Búzaszentelés Bagon

Bag község a Gödöllői-dombság északkeleti szélén fekszik, ott, ahol az Egres völgye és a Nagyvölgy kitárul a Galga völgyébe és az Egres-patak a Galga-patak medrébe ömlik.

A gazdag régészeti leletek területén évezredekkel előbb élt emberek településeinek nyomai arról tanúskodnak, hogy a hely története még sok ismeretlent tartalmaz. A három völgy mind árulkodik hasonló nyomokról. Itt keresztezték egymást a délről északra (Szolnok ? Vác) illetve keletről nyugatra (Kassa ? Buda) és fordítva irányuló népvándorlási, hadi, kereskedelmi és egyéb útvonalak.

Így jutottak el a honfoglaló magyarok is – feltehetően Ákos nemzetsége ? településünkre, amit Árpád kori leletek is bizonyítanak.

A község nevének első, írásos emléke 1394-ben keltezett oklevélből ismert. Napjainkban lakosainak száma közel négyezer fő.

Ősi anyaegyházközségéhez tartoztak egykoron Hévízgyörk, Aszód és Kartal katolikus hívei is.

Középkori templomát 1562-ben a rácok pusztították el, ezt követő adatok “ősi kerek templom?-ról szólnak. A XVIII. század első felében jó állapotú és jó felszereltségű templomról írnak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek.

Szent András tiszteletére felszentelt templomát, gróf Grassalkovich I. Antal végrendelete szerint 1772-1774 között építették fel. A tekintélyes méretű barokk templom kitűnő állapotban van.

Európában a növénytermesztésre való áttérés (IX. sz.), hazánkban a középkori feljegyzések dokumentumai Szent Márk napjához (április 25.) kötődően számolnak be a vetések, a jó termésért könyörgő ájtatosság, a ?búzaszentelés? ünnepi szertartásáról. A processzió Isten áldását kéri a határ, az ország,sőt az egész világ vetésére. Általában a naphoz közeli vasárnapon imádsággal és körmenettel egybekötött szentelési gyakorlat, hivatalos egyházi ünnep volt az egész Kárpát-medencében, így Bag községben is.

A község népe, a pap vezetésével, a vasárnapi szentmisét követően, kivonult a határba, a közeli búzatáblához. A processziót a zászlóvivők közt haladó, gyertyákat vivő egyházközségi tagok vezették, akiket, a keresztet is vivő ministránsok és a pap követett. Mögötte a férfiak majd a nők haladtak. Útközben litániát imádkoztak, énekeltek.

A búzatáblák a Tatárülés alatt (a ?Laposokon?, második világháború előtt), a Községföldjén (a Laposokon történt házhelyosztás után) majd a Temető dűlő (Bagi szőlők alján, a Temető u. végén) voltak kiválasztva (míg lehetett), minden évben más-más helyen.

A búzatábla széléhez érve, a hívek ? félkörívben – felzárkóztak a pap mellé, aki a szertartást vezette.

Az ötvenes évek végén a búzaszentelési processziót (körmenetet) betiltották. A búzaszentelési szertartást a templomokban tartották.

Bagon, a mai napon, hagyományainkhoz híven tarthatták meg a búzaszentelési körmenetet egyházközségünk hívei és vendégei (talán nem is első alkalommal, az ?alsó kenderfődek?) Rétszél dűlő ígéretes búza táblájánál.

Körmenet a templomtól a Rétszél dűlői búzatábla felé.

Búzaszentelési szertartás a búzatáblánál.

Visszatérés a templomhoz.

Hozzászólások lezárva.