Föntről lefelé

A Dutkás szőlők felé vezető (egyenes) utat meg visszafoglalta a természet…

(HSB. 2018-11-11)

“Közel a gyalogos magasságában …” Helytörténeti Séták Bagon (HSB. 2018- 11-04)

–

A Magyar Országos Állatorvos Egyesület választmánya, a Nádaskay-Hagenlocher Díjat hosszú évek kihagyása után idén Balázs Gusztáv főszerkesztőnek adományozta, az Állatorvostudományi Egyetemet, annak oktatói tevékenységét, az oktatók, hallgatók mindennapjait bemutató sok éves színvonalas újságírói munkásságáért. (univet.hu)

Meghívó!

 A Helytörténeti Baráti Társulat helytörténeti sétát szervez.

Gyülekezés, indulás helye:  Dózsa György Művelődési Ház (Bag. Petőfi tér 1/a),         november 4-én, ideje: 16:00 órakor.                                                                                    A Helytörténeti Séta Bagon (HSB) időtartama: egy óra. A részt vétel térítésmentes, nyitott, kötetlen. Szeretettel várjuk az érdeklődő Vendégeinket, Barátainkat!                                     Balázs Gusztáv                                                                                                                  HBT elnök

Helytörténeti Séták Bagon.

Meghívó!

 A Helytörténeti Baráti Társulat, alapszabályában megfogalmazott céljai elérésére Helytörténeti sétát szervez.

Gyülekezés, indulás: Dózsa György Művelődési Ház (Bag. Petőfi tér 1/a), október 14-én, 16:00 órakor

A Helytörténeti Séták Bagon (HSB) időtartama: egy óra. A részt vétel térítésmentes, nyitott, kötetlen. Szeretettel várjuk az érdeklődő Vendégeinket, Barátainkat.

Balázs Gusztáv.HBT elnök

Horváth Henrietta (Bag), és társai 1998, júniusában, az Egri Ifjúsági Ház kiállításán (az alkotócsoport bázisán) fotóival szerepelt. A „kísérleti galéria” ígéretes szerzői képeiből, jeles támogatok által fotóalbum készült. Vajh, az „Egy kedves pillanat” – azontúl mi történhetett?

Kedves Testvérek! Tisztelt érdeklődők!

A Becses nap korábbi hagyományát követve, amikor is a templom külső-belső bemutatására, építéstörténeti ismertetésére került sor, valamint az orgonát is közelebbről megismerhettük, a mostani alkalommal a templom egyik építészetileg is elkülönülő részét, a templomtornyot és az abban található harangokat szeretnénk egy kicsit közelebbről bemutatni a kedves Testvéreknek. Előadásomhoz a korábban megjelent cikkeket, információkat használtam fel, melyekért köszönetet szeretnék mondani a Helytörténeti Baráti Társulatnak, annak elnökének, id. Balázs Gusztávnak, valamint Katona Pálnak, aki már korábban írt a harangokról. Ezen információkat megpróbáltam kiegészíteni olyan érdekességekkel, amelyek általánosságban mutatják be a harangokat, azok készítését, működtetését és a harangok által közvetített üzenetet.

Templomunk 1772-1774 között épült, barokk stílusban. Az épület 34 méter hosszú, 14 méter széles, tornya 35 m magas.

Bal oldalán kis, egyenes záródású, szalagkeretes ajtón keresztül lehet feljutni a toronyba. Az ajtó fölött kis kerek ablak található, amely a toronyba vezető csigalépcső természetes világítását is biztosítja.A toronyhomlokzat két oldalán egy-egy félkörös felső záródású fülke, szobrai: Szt. János apostol kehellyel és evangélista jelképével a sassal, valamint Szt. András apostol hálóval és az andráskereszttel, ő egyben a templomunk védőszentje is.

A tornyot szemlélve a barokk mozgalmasságából a szép falpárkány, a szegmens és ellipszis ablakív és az eredetiben helyreállított hagymaíves toronysisak vonal mutatkozik.

Az épület tartószerkezetei a megépülés óta nem változtak. A háború előtti állapotáról egy-két fénykép maradt fenn.

–

–

Tornya 1944-ben megsérült, bomba találatot kapott (a tetőszerkezet felújításakor előkerültek a fa szerkezetbe mélyen beágyazódott repesz darabok is). A lerombolt torony ideiglenes befedése után, Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében 1961-ben újjáépült, majd 2012-ben ismét a II. világháború. előtti hagymaidomú sisakját kapta vissza. Ekkor a toronyóra is felújításra került és a sisak csúcsán lévő Sőregi István bagi kisiparos által készített kereszt arany bevonatot kapott.

A gyóntatószékek mellett meg lehet tekinteni két tablót. Az egyik a templomtoronyról mutat képeket. A fotók mintegy 100 évet ölelnek át, az 1900-as évek elejétől napjainkig, bemutatva a torony változását ezen időszak alatt.

Áttérve a harangokra először is azt a személyes dolgot szeretném elmondani magamról, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyekre csak legyint az ember, hogy ez milyen egyszerű, de utána járva a dolgoknak kiderül, hogy valójában mennyire finom részletekre kell figyelni, hogy pl. a harangok is szépen, pontosan szóljanak, megértsük azok üzenetét.

A keresztény emberek életének, mindennapjainak kezdettől szüntelen kísérője volt a harangszó. Erre utal a gyakori harang felirat: ÉLŐKET HÍVOM, HOLTAKAT SIRATOM, VILLÁMOK EREJÉT MEGTÖRÖM.  (vihar ellen harangoznak, mondta sokszor nagymamám gyerekkoromban a vihar közeledtekor)

A harangok története egyidős a templommal. Jelenlegi templomunk első nagy harangja 1772-ben Zsiger Mihály plébánossága idején készült. A rajta lévő latin nyelvű feliratból kiderült még az is, hogy Johannes Kohl öntötte Budapesten. A súlya 411 kg volt.

Az első lélekharangunk keletkezési idejét nem ismerjük, de a XVIII század végén már egészen biztosan létezett, mert a Historia Domus tanúsága szerint az megrepedt, ütője megsérült. Szabó Márk plébános ezért megbízást adott Valzer Ferenc pesti harangöntőnek, aki ennek eleget téve 1882-ben újra öntötte a csengőt.

1894-ben öntötték, a még ma is szolgáló kis- ( vagy mérete alapján középső-) harangot, amelyet szintén Szabó Márk plébános, az öntés évében, fel is szentelt.

Évszázadokon át komoly veszélyt jelentett a harangokra egy-egy háború kitörése, mivel az ágyúkat hasonló összetételű bronzból öntötték, és mivel hadászati szempontból nagy mennyiségű kész nyersanyagként álltak rendelkezésre a harangok, ha úgy fordult a helyzet, rekvirálták az ország legszebb harangjait is. Így történt ez az I. világháborúra készülve, akkor összegyűjtötték az országban a harangokat és beolvasztották azokat.

1916. december 6-án, a hívők nagy bánatára, Bagon is leszerelték a nagyharangot, amit a katonai bizottság, kilónként négy Korona váltságdíj fejében, elvitt. Bár a lélekharangokat is begyűjtötték, ahogy megtörtént ez például Hévízgyörkön is, de a bagi megmenekült, mert helyette az iskola 7 kg-os csengőjét szolgáltatta be az egyház.

Az első világháborút követően 1924-ben pótolták a nagyharangot , melyet a Szentháromság tiszteletére és dicsőségére Fleischman Béla plébános szentelt fel. Ez a harang szintén Valzer Ferenc hírneves harangöntő műhelyében készült.

A II világháborúban, a faluban hosszan tartó frontvonal ideje alatt, 1944 novemberében szétlőtték a templom tornyát. A nagy harang derékban kettétörött, és az estharang is megsérült, de a középső harang épen maradt.

1952-ben a nagyharangot és a lélekharangot újjáöntötték és azokat Dr. Molnár Béla plébános szentelte fel.

A harangok villamosítására az 1970-es évek elején került sor. A legkisebb harang villamos meghajtását azonban, annak kis súlya miatt (éppen csak 42 kg volt) nem lehetett jól gépesíteni, így vált szükségessé nagyobbra cserélése. Kerekharasztra került át ajándékként a 2000-ben épült Szt. László templomba, helyette nagyobb készült, amely most a toronyban található.

A gyóntatószék melletti másik tabló a harangokat mutatja be, hogy ne csak a hangjukat halljuk, hanem lássuk is azt, hogy tényleg milyen szépek a bagi harangok. Ezen megtekinthetők a harangokon található szövegek is, így most ezeket nem szeretném felolvasni. Inkább néhány érdekes információt mondanék el a harangok felszerelésének, működtetésének részleteiről, kulisszatitkairól a bagi nagyharang példáján keresztül.

A kecses alakú, szép hangú harang öntéséhez nagyon kell érteni. A díszítésekkel ékesített harang tehát nemcsak esztétikailag szép bronzöntvény, hanem hangszer is. A bagi templomtoronyban található harangok is ilyen egyedi műalkotások, szép hangú hangszerek.

A több hónapos munka végén jön az izgalmas pillanat: a harang hangjának ellenőrzése. Ha nem szólal meg, vagy hamis hangot ad -össze kell törni a harangot és újraolvasztani, korrekcióra nincs mód, kezdődhet elölről a több hónapos munka.

Ha viszont megfelelően cseng a hangja, következhet a harang felszerelése. Az elkészült, szépen szóló harangot felvontatják a templomtoronyba és ünnepélyesen felszentelik.

A harangok felszerelése:

Felerősítés részei: járom, korona, kar, csapágyazás. A harang mozgatószerkezetét a sisak (járom) és a kar (emelő) alkotja, utóbbihoz csatlakozik a haranghúzó kötél.

A harangok elhelyezésére szolgált az un. harangszék. A történelem során ezeket fából készítették. A 19. században a tűzvészek késztették rá a mérnököket, hogy acélból készítsenek harangtartó állványzatot. Sok helyen előfordul, hogy a harangok a harangszék helyett a falba rögzített I-tartókon nyugszanak. Egy ilyen megoldás található a mi templomtornyunkban is. A bagi templom harangjai kezdetektől fogva a templom tájolásának megfelelően kelet nyugati irányban voltak felfüggesztve, és ezen a II. világháború utáni újjáépítés során sem változtattak elődeink.

A járomhoz az ún. koronával csatlakozik a harang. “Európaszerte füleskoronát” alkalmaznak, ez a történelem során kialakult ősi módszer. A 19. században id. Walser Ferenc harangöntő és Pozdech József lakatos használták először a tárcsás felfüggesztést, amely lehetővé teszi, hogy a harangtest elforgatható legyen, így nem mindig ugyanott üti az ütő harangot. A 20. században a korábbi, füles koronával készült harangokat is átszerelték tárcsás koronásra.

Megszólaltatási módok:

A harangnak alapvetően két féle megszólalási módja lehetséges. Ezek az alábbiak.

Óraütés

Egy külső kalapács (ún. kongató) kondítja meg a harangot. Ez halkabb, kevésbé zengő hangot ad, és 99 %-ban időjelzésre használják.

Harangozás

A harang rendeltetésszerű használata, vagyis a hangképzés a harang középső tengelyében lévő nyelvvel történik. Az ütő (nevezik nyelvnek vagy szívnek is) anyaga kovácsoltvas; fontos tömegének aránya a harangtesthez viszonyítva, mert ha az arányt elvétik, azt a harang hangja sínyli meg. Az ütő elnyújtott körte alakját is tapasztalati képletek, arányszámok alapján alakítják ki. Harangozáskor csapágy segítségével a palást mozdul hintaszerűen előre-hátra, és ütődik neki a nyelvhez.

Harangozási módok:

Felülütős rendszer

A harang egyenes vonalú jármon függ, így a fordulás tengelye a járom magasságában van, ezáltal a harang jobban kileng, a lendülettől a nyelv felrepül a palást legfelső pozíciójáig, így az ütközés és hangképzés a felső pozícióban történik.

Alulütős rendszer

A járom megtört, így a fordulás tengelye a palást magasságában van. A harang kevésbé leng ki, a nyelv visszaesik a palástra, így a nyelv minimális utat tesz meg. A hangképzés az alsó pozícióban történik. Előnye, hogy sokkal könnyebben, kevesebb energiabefektetéssel húzható. Magyarországon az 1860-as években Pozdech József pesti lakatosmester és utódai terjesztették el. A húzáshoz szükséges, kevesebb energiabefektetés miatt a 20. század során szinte valamennyi régi és új harangot ezzel a technológiával látták el. Ma hazánk harangjainak 95%-a alulütősen szólal meg.

Nyelvlekötés

Szinte kizárólag Magyarországon alkalmazott, a villamosítást megkönnyítő megoldás, hogy a nyelveket rugóval lerögzítik, így még kevesebb energiabefektetést igényel a harangszó, a harangozás előkongás nélkül indul és utókongás nélkül áll le anélkül, hogy a húzómű (motor, vagy mágnes) fékezne. A kézi harangozás idejében a jó harangozó ismérve az volt, hogy minél gyorsabban, elő- és utókongások nélkül szólalt meg és hallgatott el a harang, mivel az a tüzet jelző félreverésre emlékeztetett. A mai világban a tüzet nem harangok jelzik, így ez a jeladás elvesztette jelentőségét. Néhány félreverés az elején, vagy a végén kifejezetten élvezetessé, természetessé teszi a harangszót. Ügyelni kell azonban arra is, hogy ne legyen nagyon megfeszítve a nyelv, mert a feszes nyelv megrepesztheti a harangot.

A meghajtás módjai:

Kézi húzás

A harangozás ősi technológiája, amely Magyarországon sok településen megszűnt a harangozói szakmával együtt. Van azonban néhány templom, ahol mindmáig kézzel húzva szólaltatják meg a harangokat.

Motor

Nyugat-Európa szerte elterjedt meghajtási mód. Magyarországon az első harangmotorok sok harangot tönkretettek, ezért sok helyen a húzómágneses technológiára tértek át.

Húzó mágnes

Magyarország leggyakoribb technológiája. A húzómágnesek többsége gyengébben húz, mint a motorok és a harangszó végén nem fékeznek le, de a már ismertetett alulütős rendszerben történő harangozáshoz ez is elegendő mozgatóerőt ad.

Harang vezérlés

A harangozó eredetileg az az ember volt a plébánián, aki a harangozást végezte, vagyis húzta a harangot a megfelelő időben. Persze legtöbbször más feladata is volt a templom körül.

Ma a legtöbb helyen már elektromos harang van, sok helyen olyan harang-órával, amellyel előre be lehet állítani az időpontokat, így nem is kell odamenni a templomhoz. Bagon is egy, a képen látható vezérlő kapcsolja a harangokat. A kódolt vezérlő bütykök segítségével lehet beállítani, hogy mikor ill. melyik harang szóljon.

Látható ezekből is, hogy bizony a harang elkészítése, felszerelése és működtetése nagy gondosságot igényel annak érdekében, hogy a harang hangja szépen szólva hirdesse Isten dicsőségét.

Az előadást követően lehetőség van a templomtorony belsejének és harangok megtekintésére, csak saját felelősségre. A harangokhoz 39 csigalépcső és további 36 fa lépcső vezet fel.

2018. BECSES nap, Bag. 2018. augusztus 25.

Tóth Mihály

Koszorúzás a Turulszobornál

Ünnepi megemlékezés és az új kenyér megáldása