Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem.

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád.
üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecsen király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kismama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok!

(József Attila)

Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag,
boldog új évet kíván:
a
HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT ELNÖKSÉGE

BOLDOG APOR VILMOS, hazánk, Mária országának új nagykövete ( 1997. 11. 09.). élete és halála ( 1892. 02. 29. Segesvár - 1945. 04. 02.) a győri „Jópásztor” helytállása, hitünk fénye. Emlékezve -az időtájt - községünk eseményeire, gondoljunk szeretteinkre, „a kicsi robot”, a „krumpli hámozás” az emberi-, női mivolt áldozataira. összeszorul a szívünk. Reménykedjünk!

„Diligentibus Deum omnia cooperantur in bonum.”
Istent szeretőknek minden a javára válik.

FESZTY ÁRPÁD 1891-ben egy párizsi útja során megnézte DETAILLE és NEUVILLE által festett napóleoni csatát ábrázoló körképet. E körkép hatására határozta el ő is, hogy ő is fest egy körképet. Gondolata a „Vízözön” körkép körül csapongott.
Jókai - Laborfalvy Rózát vette feleségül 1848-ban. Laborfalvy Rózának Lendvai Mártontól volt egy leánya, szintén Róza nevű. Ennek a Rózának ugyancsak leánya született, vagyis a III. Laborfalvy Róza, akit a Jókai házaspár vett magához. őt vette feleségül Feszty árpád, vagyis a nagy író lett Feszty apósa.
Jókai rábeszélte Fesztyt, hogy a vízözön helyett a magyar történelem egyik legszebb epizódját örökítse meg.
A gondolattal párosult a millenniumra készülő ország, így javasolta, hogy a körkép címe és témája legyen: „ A magyarok bejövetele”
       A körkép elkészítésének határideje 1893. aug. 20. Feszty többször elutazott Munkács környékére a Vereckei szoroshoz, ahol egy évezreddel ezelőtt elődeink az új haza földjére léptek. Volt, mikor munkatársai is elkísérték, ahol számtalan vázlatot készítettek, s gyönyörködtek annak szépségében. Az egész művészi világ a körkép festésének lázában élt. Dankó Pista muzsikájával szórakoztatta a művészeket, akik fáradhatatlanul, egymást váltva dolgoztak.

 A körkép 1894. május 13án nagy ünnepség keretében került a nagyközönség elé. A körkép bemutatására szolgáló épületet Gráf Lajos tervezte és építette. A 15 m magas és 120 m hosszú körkép többször megsérült. A második világháború alatt a fővárost ért bombatámadás következtében megsérült az épület és a körkép is. A háború után a képet felszabdalták, majd nagy fahenge-rekre tekerték, s részben a Szent István Bazilika pincéjében, részben a Vörösvári Iskola tornatermében helyezték el.
Az 1970-es évek elején kormányzati határozat született „ Nemzeti Történelmi Emlékpark ” létesítéséről ópusztaszeren.
Ekkor fogalmazódott meg, hogy itt kellene elhelyezni, s kapjon új otthont „A magyarok bejövetele ” körkép.
A körképroncsokat tartalmazó fahengere-ket 1975-ben szállították Szegedre.A körkép restaurálásával Kisterenyei Ervin restaurátort bízták meg, aki megfelelő számú és hozzáértő munkatársat szervezett maga mellé. A hatalmas képet milliméternyi pontossággal felmérték, feltérképezték, hogy mi maradt meg, s mit kell pótolni. Végül a munkát abbahagyták, mert a további munkálatokat már a befogadó épületben kellett volna elvégezni.
A nyolcvanas években felépült a Novák István által tervezett jurtára emlékeztető hatalmas múzeumépület. Az épület középső, henger alakú csarnokában helyezkedik el a Feszty körkép.A körkép további restaurálására további pályázatot írtak ki. A bíráló bizottság mind a magyar, mind a lengyelek által benyújtott tervet kivitelezhetőnek ítélte. A pályázatot a lengyel Ars Antiqua Társaság nyerte el, arra figyelemmel, hogy hasonló restaurálást ők már eredményesen végeztek.
A munkálatok befejeztével 1995-től ismét megtekinthető Feszty árpád: „A magyarok bejövetele” körkép, hogy szolgálja a magyar nemzeti érzület ébrentartását.
Ezzel a - még hézagosnak sem tekinthető - történeti leírással szeretném a magyar történelem iránt vonzódók érdeklődését felkelteni a körkép megtekintésére. Tudom, a képet már sokan megtekintették, azt is tudom, hogy igen jó szöveges ismertetés hallható a kép megtekintése során. De aki igazi élményt akar magának, az készüljön fel. Én magam is kétszer olvastam el a „Feszty körkép” történetét, és mégis minden elképzelésemet felülmúlta a körkép megtekintése.
Maradandó élményt kívánok mindenkinek! A körképen túl még igen sok minden megtekinthető a csarnokban. én nem tudom, még csak nem is sejtem, hogy hány „Bagi” nevezetű él a Kárpát medencében. Azért írom, hogy a Kárpát medencében, mert találkoztam már Bagi nevűvel a jelenlegi határainkon túl is. Aki a körképen túl időt szentel a csarnok megtekintésére, két helyen találkozik „Bagi” nevezetűvel. Aki e két nevet megtalálja, annak egy éven keresztül eljuttatjuk az „Egres” minden példányát.

 Ha lassan is, de építkezünk múltunk dicsőségének feltárásán. Ezen munkálkodik Társulatunk is, amikor községünk múltját kutatjuk, hogy maradandó legyen az elkövetkező nemzedék számára. Minden embernek vannak vágyai, amelyekből az ember van amit elér, vagy megvalósít, s van, ami csak vágyálom marad számára élete végéig. Ha az ember vágyainál is mértéktartó, s nem kerget illúziókat, akkor munkájával sok mindent el tud érni.
Amikor másodszor is sikerült a Duna forrását másodszor is meglátnom, megfogalmazódott bennem, hogy vajon milyen lehet a Tisza forrása.Így lett egyik vágyam, hogy a Tisza forrásvidékére szeretnék eljutni. Azóta is törekszem Kárpátalja jobb megismerésére, melyhez szerencsére ma már kitűnő munkák is hozzáférhetők.
Nem titkolom tehát, hogy örömmel vettem azt az értesülést, amely szerint lehetőség nyílik - ha rövid is - a Vereckei hágót is érintő autóbusz kiránduláson való részvételre. A kirándulás három napos volt: november 7,8,9.

 Az első nap Vásárosnaményig jutottunk el, ahol egy diák kollégiumban kaptunk szállást. Bizonyára sok gonddal küszködnek oktatási intézményeink, de összehasonlítani nem lehet a másnapi beregszászi elhelyezésünkkel. Csak tisztelettel tartozunk beregszászi barátainknak, ha mostoha körülmények között is, de oly szeretettel fogadtak.
Ha írok, akkor a valóságot írom le. Azt pedig végképp nem szeretném, ha valaki írásom alapján mondana le Kárpátaljai utazásáról. Kárpátalja nyugati részén jártunk, tehát Munkácson, Ungváron, valamint Szojván át a Vereckei hágón. Talán egyszer még a keleti részre is eljutok és nem marad el a Tisza forrásvidéke sem.
Megtekintettük a síkságból kiemelkedő Munkácsi hegyet, a rajta lévő Munkácsi várat, amely felújítás alatt áll, de a felső lakosztályi rész már rendben van, és megtekinthető. Magyar pénzre átszámítva 100 Ft a belépő. A millenniumi Magyarország c. album, mely eredetije 1896-ban lett kiadva, bemutatja azt a gazdag létesítmény-sort, melyet az évforduló alkalmából adtak át.A millecentenárium lényegesen halványabbra sikerült. Ezen albumban található a „ Munkácsi ezredévi emlékmű”.
Az emlékmű a bástya kiugró csúcsán állt, mely 33 m magas volt, 6 m magas tornyocska szerűen kiképzett végződéssel bíró talapzat, amelynek közepén a karcsú obeliszk emelkedett, tetején a kiterjesztett szárnyú Turul madár.
Ezt az emlékművet sok más magyar vonatkozású emlékművel együtt a Csehszlovák hatalom lerombolta. A kiállító termekben a szöveg ukránul van írva, de a hozzánemértő is megállapíthatja, hogy a két felvonóhidas építmény Közép-Európa korabeli várai közül hadászatilag a legbiztonságosabb vár. Vereckére menet vasárnap tettünk sétát a szép város központjában. A központban található az ortodox, a görögkeleti és a katolikus templom. Mindhárom zsúfolásig megtelt. Odaérkezésünkkor a katolikus templomban szentbeszéd volt, amelyet szép magyarság-gal mondott az egyház szolgája.
Megtekintettük a Rákóczi kúriát is, amely-ben az oroszok bejövetele után a parancs-nokság helyezkedett el. A bevonulás után egy hétre a Rákóczi kúria előtti térre összehívták a Kárpátalján élő népcsoportok vezetőit. Magyarokat, németeket, ruténokat, szlovákokat stb.
A kistermetű őrnagy kérte a jelenlévőket, hogy jobbra álljanak a magyarok, balra a németek, középre a rutén ( ruszin ) és egyéb nemzetiségűek. Az őrnagy bejelentette, hogy Kárpátalja Oroszország része. Tolmácsok útján megkérdezte, hogy megértették-e, még egyszer megkérdezte, hogy megértették-e, majd mondta, hogy akik középen állnak, hazamehetnek. A németeket, magyarokat ott a helyszínen összefogták, és kis malenki robotra irányították, Szojváig meg sem álltak.
A tér egyik oldalfalán emléktábla van elhelyezve, amelyen 148 magyar név van felsorolva, de a végén már nem abc. Sorrendben, melyből arra lehet következtetni, hogy újabb és újabb nevek kerülnek az emléktáblára.
Utunkat folytattuk Vereckére, de Szojván megálltunk a hősi emlékhelynél, hogy csendben meghajoljunk a névtelen hősök előtt. Ez volt a magyarság első lefejezése, amikor elveszítette vezetőit, majd később javabéli férfi lakosságát. 130 görögkeleti, 20 református, 19 katolikus pap sínylődött a börtönökben, lágerekben. A munkácsi főrabbit is bebörtönözték, mert magyar érzésű volt.
A Vereckei hágó felé haladva, még itt-ott látható az „Árpád vonal” egy-egy beton bunkere, de a nagyobb részét felrobban-tották. Az oroszok a Kárpátokat megkerülve délről támadtak. A Vereckei hágóhoz vezető út szépségét hogy leírjam, ne várja el tőlem senki.Valamikor még szebb volt, de az utolsó negyven évben sok erdőt kiirtottak. Csodálatos e természeti szépség!A határ a Vereckei hágó tetején volt. éppen annyi egyenes terület, hogy a busz fel tudott állni. A hágóra fel, magyar terület volt, lefelé lengyel, most Ukrajna területe.
A hágó tetején, a határon volt a Vereckei emlékmű, melynek ma már csak a beton tömbje látható. Az ott lévő Turul madár, az Ungvári vár skanzenjében található, azt is felkerestük. A beton tömbbe lévő résbe dugott botra kötöttük nemzeti szalagun-kat,a Himnusz éneklése mellett. Nem én voltam az egyedüli, akinek könny csordult a szeméből.Fél kettőkor indultunk el a Vereckei hágótól, s este 10 órakor Bagon voltunk.

 Kissé eltávolodtunk Feszty körképétől. Csak megpróbáltam leírni Feszty alaposságát, amikor kétszer is felkereste a Vereckei hágót munkatársaival és számtalan vázlattal próbálták visszaadni a hágó szépségét, mely ma nemzetünk egyik legszebb ereklyéje.Kívánom, minél több honfitársamnak, hogy valósuljon meg az a vágya, hogy megtekinthesse a körképet és Verecke szépségét.

Dr. Balázs

TÁRSULATUNK TÁJÉKOZTATÓJÁNAK VI. évfolyam áprilisi számában, a Csintoványi kereszt ismertetésében írtunk a Petőfi-forrás rövid történelméről, és aggodalmunkat fejeztük ki a födém teherbírásával kapcsolatban. Örömmel tapasztaltuk, hogy a forráskút felújítása megtörtént. A munkálatokat, Novák Gyula gödöllői lakos közbenjárására az Architekton- építő és Műemlék-felújító Rt közel 300.000 Ft költséggel — melyet az Rt magára vállalt— végezte el.
       Az elkoszosodott forrást kitisztították, új víztisztító réteggel látták el, és a kút feletti födémet megerősítették. A forrás vízhozama jelentősen javult. Minősége emberi fogyasztásra alkalmas, amely, gyakorló fogyasztók szerint, elsősorban a vesebántalmakra van jó hatással.

Róbert bácsi önvallomása

ÁLDÁSOS TEVÉKENYSÉGÉT több, mint hatvan évvel ezelőtt végezte, és még ma is emlegetik - ilyen formában: „Én nem vagyok Róbert bácsi! ” Tudjuk, ma is vannak Róbert bácsik, de jó lenne ha még több lenne, és inkább azt mondanák az emberek: „Adok, hogy olyan legyek, mint Róbert bácsi.”

       Most közreadjuk a saját maga által elmondott önéletrajzát.

      Gazdag zsidó családból származom. Nagyapám Palesztinában élt, s Arodesernek hívták. Az un. „jement-zsidó” törzshöz tartozott. Szüleim szintén ott éltek, nyakékek és fejdíszek készítésével foglalkoztak. Én is ott születtem Jaffában, 1869-ben. Az arabok Palesztinában üldözték a jement-zsidókat, ezért szüleimnek menekülniük kellett onnan. Amszterdamba mentek, ahová magukkal vittek engem is.
      Hollandiában a zsidóknak aszerint, hogy mi volt a foglalkozásuk, új nevet adtak. A mi családunk egyik ága a Feingold, másik ága pedig, amelyhez az apám is tartozott a Feinsilber nevet kapta. én 17 esztendősen szakadtam el a szüleimtől és akkor Hollandiából Oroszországba mentem. Tízmillió holland forintot kaptam az édesapámtól.
      Oroszországban, Jaszjana-Poljanában Tolsztoj tanítványa lettem, akinek akkor mintegy negyven ifjú hallgatója volt. Valamennyien nála laktunk, az ő házában. Tolsztoj igen sokszor vallási témájú előadást is tartott. Ilyenkor a Krisztus hitről és a krisztusi szeretetről beszélt. A hallgatóknak szabad volt az előadáshoz hozzászólniuk s kritikát mondaniuk. én, mint 18 éves ifjú a krisztusi tanok ellenzője voltam, és a filozófiai vitákban mindig a Krisztus tanításai ellen foglaltam állást. De Tolsztojnak igen nagy hatása volt rám, és már akkor éreztem, hogy valami átalakulás megy végbe bensőmben.
       1887. január 6-án szekéren búzáért mentünk át egy szomszédos orosz faluba. Irtózatos hóvihar ért el bennünket az úton. A szekeret, melyen ültünk, a lovakkal együtt egy négy méteres árokba fordította be a förgeteg. Az esés következtében én is meg a kocsis is elkábultunk, s magamon-kívüli állapotomban szinte túlvilági érzés járta át egész valómat. Akkor ott a havas árokban megfogadtam magamban, hogy egész életemet annak szentelem és egész vagyonomat annak adom, aki megment. Közben egészen erőt vett rajtam a bágyadtság és a nagy hidegben elaludtam.
       Egyszer valami erős, fájdalmas nyomást éreztem a nyakszirtemen. Hirtelen fölriadtam, és ekkor fönt a szakadék fölött Krisztus alakját láttam magam előtt. Valami kimondhatatlan boldogságot éreztem. Egyszerre új erő éledt a tagjaimban, s lábra álltam. Fölráztam a félig megfagyott kocsist is. Istrángokból kötélhágcsót kötöztünk össze, annak segítségével fölkapaszkodtunk az árok szélére. A végtelen orosz hómezőkön abban a pillanatban kisütött a nap és egy templom tornyát láttuk megcsillanni a tiszta mezőség felett. újult erővel gyalogoltunk a falu felé, ahová nemsokára meg is érkeztünk. Ugyanazon a napon, ott a környéken a rettenetes hóviharban tizenhárom ember fagyott meg.
       Attól a naptól kezdve megváltozott addigi életem: Krisztus imádója lettem. Meggyőződésem, hogy neki köszönhetem az életemet. A vagyonomat pedig fogadalmamhoz híven a szegények megsegítésére fordítottam, s mindjárt Oroszországban megkezdtem a szerencsétlen emberek gyámolítását. Tolsztoj egyik leányával betegeket ápoltunk s egy egész falut, amely éhínségbe jutott táplálékkal láttunk el.
       Mivel más ennivalót nem tudtunk szerezni, kukoricából készítettünk különféle ételeket, s azt osztottuk szét a rászoruló lakosság között. Két és fél esztendőt töltöttem még azután Oroszországban. Az emberek között mindenütt hirdettem Krisztus igéit, és Evangéliumot osztottam. Tolsztoj a „Feltámadás” c. munkájában rólam mintázta az angol pap alakját. Azzal a gondolattal foglalkoztam, hogy a szegény és elhagyott emberek részére külön kolóniát alapítok, de a tervem keresztülvitelét meggátolták bizonyos okok. Később megint jártam Hollandiában és a Szentföldön is.
      Harminc esztendő óta vagyok Magyarországon. Ami a vagyonomból megmaradt még, azt felajánlottam az öngyilkosok és a szegénysorba jutott emberek megsegítésére. Folytatom ezt a munkát mindaddig, amíg csak mozogni tudok. A vagyonom ugyan már jórészben elfogyott, de ma már segítenek engem azok az emberek, akiket én mentettem meg, akiket visszaadtam az életnek. A Vásárcsarnokban a kereskedők között akadnak ismerősök, és mindenütt adnak segítséget. úgy érzem az a legnagyobb boldogság, ha enyhíthetek mások szenvedésein. Az élet célja és értelme számomra a JÓTéKONYSÁG. Ha halálomkor lesz még némi vagyonom, azt is az utolsó fillérig a szegényekre hagyom.
    &nfsp; Az a kívánságom, ha meghalok, a legegyszerűbb fakoporsóban temessenek, és a gyászszertartáson megtakarított filléreket is adják az éhező, elesett embereknek. Még csak egyet: Nem röstellem, hogy zsidó voltam. Elvégre a tizenkét apostol is zsidó volt.

(megjelent a MAGYARSÁG 1929. Július 18-i számában)

Hogy másoknak is boldog karácsonyuk legyen, segítsd és támogasd egyházunk
KARITÁSZ csoportját!

Munkálkodásodat köszönjük!

A „BAG SZÜLŐFALUMÉRT” Alapítvány Kuratóriuma és a Helytörténeti Baráti Társulat Elnöksége felkéréssel fordul községünk valamennyi polgárához.

Aki iparűzési adó fizetésére kötelezett, a befizető csekk hátoldalára írja rá: A HBT támogatására.

Aki jövedelemadó fizetésére kötelezett ( vagyis bármilyen címen jövedelemadót fizet ) az 1 %-ot szándéka szerint a Helytörténeti Baráti Társulat részére adja, melynek adószáma:

19181943-2-13

vagy a „BAG SZÜLŐFALUMÉRT”Alapítvány javára, melynek adószáma:

18666148-1-13

Előre is köszönjük támogatását!

értesíti tagjait és az érdeklődő lakosságot, hogy a népfőiskolai előadások 1998-as első félévben az alábbi időpontokban lesznek:

január 14, 28
február 11, 25
március 11, 25
április 8 , 22

       Az előadássorozat a Szolidaritás és Szubszidiaritás címet viseli. Előadóinkat a foglalkoztatás résztvevőinek ismeretanyaga bővítésére, hallgatóink érdeklődésének megfelelésére kérjük fel.