Keresztjárás
Csintoványi kereszt
XI. rész

„Kidűlt keresztfának nem köszön már senki”

A KERESZTJÁRÁSUNK 11. keresztje a Csintoványi-kereszt.A Csintovány szülőfalunk egy része, melynek ismerete nélkül környezeti ismeretünk hiányos lenne.
Csintovány községünk legrégebbi földrajzi neve. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberek, magának a szónak jelentését sem ismerik. A Csintovány nevének fennmaradását biztosítja a régi Csintoványi út beépült részének Csintoványi útként történt elnevezése.

         Csintovány: A szónak ismertetésekor hivatkozom Tálas Istvánra, aki a régen mocsaras Duna-mente és a Kiskunság vizfödte részeinek ismertetésekor a földrajzi neveket így sorolja fel:

       „Laposok, tavak, székek, bogárzók, tocsogók, örjegek, vízfogók, hajlatok, fertők, lápos részek, ingoványok, lacák, csintoványok, dzsindások, kelők, sömjékek, tisztások, pocsoják, kákás rétek, gödrös laposok (ilyen volt valamikor az árokaljai rét ), amelyek közül a partos részek, hátak, hőgyek, hajlatok, korhányok, telkek, ormosok szigetek emelkednek ki.”

        A mi Csintoványunk ennek a meghatározásnak teljes egészében megfelel. A régi postaút a Kis-Baghi csárdát elhagyva a diósberki dombháton kettávált. A postaút a Csintoványt nyugatról megkerülve (a forrás fölött a mély bevágás ma is megtalálható) haladt a Görbe-császárúti dűlőúton Aszód irányába. A dombhátról jobbra fordulva a Vadaskert irányába haladt.
        Ez a magyarázata annak, hogy Csintoványnál a régi Vadaskertbe vezető út kikövezése, a múlt században megtörtént. A Csintoványi-kereszt helyének kijelölése is ezt látszik bizonyítani.
        A keresztet - ahogy a bagiak nevezték -„Szódás” Katona Gábor készítette ( szódavíz üzeme volt). Stílusáról ítélve a kereszt Balázs István ácsmester munkája. A keresztet Katona Gábor halála után Katona István, majd lánya Deme Józsefné és jelenleg Katona Mihályné és Lőrinc Lajosné gondozza. Gondozója volt még Katona Andrásné (Gruz) is.
Az első kereszt, hogy mikor lett e helyen elhelyezve nem tudjuk. A kereszten ez a felirat olvasható:

         A kereszt környékének rendezése indokolt. A kereszt mellett lévő szomorúfűzfát nem hozzáértő kezek nyesték így a lehajló ágak a korpuszban kárt okoztak.
          A jelenlegi csárda helyén Konkoly Imre tégla- és cserépégetőt épített. Ismeretünk szerint téglaégetésére nem került sor, géppel préselt vályogot viszont gyártottak. úgy tudjuk, hogy Könczöl Ferenc, Patak utca 17. sz. alatti háza ebből a vályogból készült. A ház bontásakor figyeljünk rá. Cserepet nem, de cserépedényeket égettek (kacsaitatók, sirályok, fazekak, tányérok, köcsögök).
          A területet később Szkurka Andor vette meg és a jelenlegi csárda kelet-nyugat irányba lévő épületrészébe a 40-es évek elején csárdát nyitott, melyben a Máriabesnyőn lévő 4 kh szőlőjének borát mint őstermelő árusította. Később az ingatlan több gazdát cserélt, jelenleg Csintó csárda név alatt működik. Csak sajnálni tudjuk, hogy a régi Csintovány nevet, üzleti okokból, a semmit nem jelentő „Csintó csárdára” változtatták.
        Itt volt az úgynevezett Csintoványi Kaparóház. Ugyanis az országos úthálózat kiépítésével egyidőben megépítették a „Kaparó házakat”, amelyben az útőr (kaparó) családjával lakott. Kaszálta az árkokat, s azon két-három szarvasmarhát is tarthatott. Ma ez teljesen lehetetlen lenne, mert az útmenti fü a nagyfokú szennyezettség miatt állati fogyasztásra alkalmatlan. A kaparóházat 1945 után szétszedték.
        A csintoványi domboldal a Legeltetési Társulaté volt, mint paskom, közös osztatlan tulajdonban. Régen lovak legeltetésére használták. A községnek az egyetlen helye ahol síkár qyökeret lehetett ásni. Nagyon nehéz munka volt, mert az egész földet át kellett forgatni, hogy a síkár keféhez szükséges gyökeret kiszedhessék.
       A síkárfü vagy élesmosófü a pázsitfűfélék családjába tartozik. Szívós gyökérzete kefekötő rostot, surlódóanyagot szolgáltatott írja róla az új magyar lexikon.
Bagon e híres mesterségnek nyomait sem találtam. A szerencse mellém szegült amikor rátaláltam az utolsó kefekészítő unokájára Bojtok Jánosra Vácszentlászló, Zsámboki út 52. sz. alatti lakosra. Bojtok úr nagy átéléssel beszélt öregapjáról. Akkor még az öregapa jelző volt használatos, napjainkban csak „nagyi”. Sok mindenről beszélgettem Bojtok úrral, mert ő az erdőn keresztül sokszor elkísérte öregapját Bagra, hogy munkája termését eladják.A legtöbb esetben nem is pénzt kért hanem zsírt, szalonnát, lisztet.
        Isten nyugosztalja szegény öregapámat, mert hogy jó borivó ember volt, - mondja Bojtok János - így aztán hazafelé mindig hosszabb volt az út. Amit hazafelé nem bírt meginni, Vácszentlászlóhoz közeledve eldugta egy bokorba, amelyet másnap fogyasztott el.
Gondolataim elkalandoznak. Eszembe jutott, hogy gyermekkoromban a tóközi hídnál tábla jelezte:

SZENTLÁSZLÓ FELÉ FÖLDÚT

        A bagiak soha nem mondták, hogy Vácszentlászló, csak úgy hogy Szentlászló, kicsit bagiasan „Szenlászló”.
        A csintoványi kereszt bemutatásakor elsőként a Petőfi-forrásról kellett volna írnom. A forrás egy nagy odvas szomorútűz tövénél volt, melyet a nagy nyári záporok hordalékkal eliszapoltak. Petőfinek is kedvelt kiránduló helye lehetett, mert az öregek is a forrást Petőfi forrásnak nevezték. Nem csak az átmenő forgalom, de a helyi lakosság is igénybe vette a forrás vizét.
        Az 50-es években, mivel akkor ilyen címen költségvetési kiadást tervezni nem lehetett, Balázs Mihály kőművest kértem meg a forrás jelenlegi formájának kiépítésére. Amit nappal megépítettünk azt éjjel a víznyomás lerombolta. Emiatt azt a módszert választottuk, hogy a forrás felett lesüllyesztettünk két kútgyűrűt. Feltevésünk szerint valamikor a forrás egy mély gödörbe lehetett, mert a kútgyűrű mélységében sem értük el a természetes talajt. A nagy víznyomás miatt mélyebbre hatolni nem tudtunk. A kézi erővel működtetett tűzoltó fecskendő nem győzte a feltörő víz kiszivárgását. A kút felett lévő boltíves födém nagyobb súlyt nem bír el. így félő, hogy több személy egyidejű terhelésekor a födém beszakad. Feltétlen szükséges lenne a forrás tisztítása.
        Ma már biztosra mondhatom, hogy a forrás vize magas magnézium tartalmú, ennél fogva rendszeres fogyasztása a vesekő ellen kedvező hatású. Kedvező hatása miatt ma is többen használják. Halaszthatatlanul szükséges az eredeti forrás feltárása, és a szennyezett víz kizárása, annak érdekében, hogy még eredményesebb legyen vesekő elleni kúrára.

Dr. Balázs

„Magyarország kitartása és áldozatkészsége teszi győzedelmessé fegyvereinket.”

Olvasom e sorokat, amikor kezembe veszem Angyal Andrásnak a Don-kanyarból írt utolsó levelét.
A tábori levél postaszáma: 233/39. A levél postabélyegzőjén ez olvasható: „B-33-B Tábori posta 1943. január 12.” Tehát a frontvonal áttörési napja. Csak nyílt levelet továbbított a posta, amelyet a katonai szervek ellenőriztek és bélyegeztek.

Angyal András 1910-ben született. Részt vett a Felvidéki bevonulásban is. Utoljára Aszódra vonult be, ahonnan 1942. júl. 6-án indultak az orosz frontra (lánya: Katona Miklósné Angyal Terézia 1942. júl. 8-án született). Az akkori viszonyokat ismerve korán már 1942. december 19-én hazaengedték szabadságra. Kérelmét azzal indokolta, hogy a kislányát még nem is látta. Tisztelet a feletteseinek akik elősegítették szabadságolását, de egészen más okok miatt.
Ugyanis parancsra, megtorlásul, egy fiatal orosz asszonyt és két gyermekét kellett volna agyonlőnie ő ezt megtagadta. Haditörvényszék elé akarták állítani parancsmegtagadás miatt. Margit néni idézi férje szavait: „Hogyan lőttem volna, hisz rátok gondoltam.” Fáradtan megfázva érkezett, de másnap feleségével már résztvett a hajnali szentmisén.
A család féltett kincse, András bácsi által hozott - ikonszerű, képes újságból kinyírt szentkép - jellegzetes mély rámában. Akkor már az Epreskertben laktak, kis házát ő építette, hisz a tanult szakmája kőműves volt. A frontra 1942. dec. 28-án indult vissza, de nem fért fel a vonatra. így csak 29-én indult el, ahonnan soha többé nem tért vissza. útközben Kijevben találkozott Paszternák Jánossal.

Visszaérkezése után első és utolsó levelét 1943. január 10-én írta. Levelében írja: Szerencsésen megérkezett, a csomagot mindenki megkapta, de mindjárt az első vonalba került, mert a csapatteste akkor tért vissza a pihenésből
Haláláról a Vöröskereszt 1944. nov. 5-én értesítette a családot. Abban közlik, hogy 1943. jan. 17-én Kosztoranonor-nál eltűnt. Hazakerült fogolytársai a halál hírét megerősítették.
„A táborban annyi volt a halott, hogy mivel a nagy fagyban tömegsírt ásni nem lehetett, egymásra hányták a csonttá fagyott embereket.”
Minden év január 13-án a Don-kanyari élők és elhaltak hozzátartozói a budapesti Mátyás Templomban találkoznak, hogy imádkozzanak az elhunytak lelki üdvéért.

elmondta: hadiözvegy ANGYAL ANDRÁSNÉ
és lánya KATONA MIKLÓSNÉ

NAGY várakozás előzte meg Dr. Kónya Imre országgyűlési képviselő úr, márc. 5-én, a közbiztonságról szóló előadását. A BAGI NÉPFŐISKOLA, a kapcsolatos előzmények után kérte fel az előadót, mint autentikus személyt, hogy ismertesse a kérdéskör összefüggéseit, a közérzet javításának ez irányból ható lehetőségeit.
Bevezetőjében az előadó, mint Pest megyei képviselő üdvözölte választóit, hallgatóinkat és vázolta képviselői tevékenységének alapelveit. Kitért a „pártváltás” körülményeire, ismertette pártja főbb célkitüzéseit. Aláhúzta, az országgyűlési képviselő, a közérdekében fejti ki tevékenységét és ennek során csak a saját lelkiismeretének van alárendelve.
A bőrünkön érezzük, hogy a biztonságunk sokkal rosszabb mint korábban volt. Ennek több oka van (diktatúra helyébe a demokrácia került, kinyitották a határokat, stb. ).
Vannak olyan okok, amelyek a kormánytól függetlenek, de ezek nem jelenthetik azt, hogy nincs mód a romlás mérséklésére, megállítására, a közbiztonság javítására. Statisztikai adatokkal is bizonyította, hogy a bűncselekmények száma kedvezően befolyásolható, tehát a mindenkori kormánytól is függ.
A rendszerváltást követő tényezők (a rendőrség bizonytalansága, megfelelő törvények hiánya, a társadalom erkölcsvesztése, az önkénytől való félelem megszűnése ). 1990-ben, 1991-ben kritikus magasságba emelték a bűncselekmények számát. Az emelkedést 1992-ben sikerült megállítani, majd '93-ban, '94-ben csökkenteni. Minek volt ez köszönhető? A rendőrség megerősítésének, technikai eszközei (számítógépek, járművek, stb.) fejlesztésének, a rendőrőrs program beindításának, a polgárbarát rendőr - rendőrbarát polgár viszony kialakításának. Sajnos '95-ben ez a jó kép romlott. Igaz, hogy a kedvező fordulat sok pénzbe került, de az élet bizonyítja: megérte. Folytatni kellene. Sajnos pl. a „szolgálati törvényt” amelyet tárgyalásra készen adott át, most egy fél éve fogadták el, akkor is szárnyaszegetten. A megszorító intézkedéseket a rendőrségre is kiterjesztették. A költségvetési hiány ismert „racionalizálása” más területen is okoz gondot, de különösen igaz ez a közbiztonság területén, ahol hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja a társadalom erkölcsi állapotát.
Végül az előadó kifejtette aggodalmát, a büntetőtörvénykönyv szigorítására tett módosító javaslatuk, kormány részről való ellenzése illetve az országgyűlés napirendjéről való levétele miatt.
Példaként a robbantások, kirívóan súlyos vagyon elleni bűncselekmények és elbírálásuk kérdéskörét érintette, kifejtve a szigorítás és az eljárás hatékonyságának szükségszerűségét
Természetesen az előadást elismeréssel tapsolva és megköszönve, élénk vita követte. A kérdések melyek kezdetben élesek, később érdemlegesek, tárgyszerűek voltak, megválaszolásra kerültek. Az óra így is duplájára növekedett, mire kicsengettek.

BaGi

GYULAI ENDRE szeged-csanádi megyés püspök,
a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke
Mit adhat az egyház? című írásából

KÉRJÜK AZOKAT, akik frontharcosként, vagy hadifogolyként hiteles eseményre, dologra emlékeznek, ide értve azokat is, akik Bagon a 21 napig tartó háború eseményeire még tisztán emlékeznek, jelezzék azt a Társulatunknak, hogy lejegyezhessük és az utókor számára hozzáférhetővé tegyük. örülnénk annak is ha a visszaemlékezéseiket leírnák és azzal lényegesen elősegítenék a végleges eseményrögzítést.

A „BAG SZÜLŐFALUMÉRT”Alapítvány pályázatot hirdet az 1997-98-as tanulmányi ösztöndíjra. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban bagi személynek tekinthető mindenki, akinek legalább egyik szülője a kedvezményezett születésekor bagi illetőségű és gyermekkorának nagyobb részét Bagon töltötte e1. Feltétel továbbá az, hogy tanulmányi eredménye legalább a 4.0-et elérje.
       A pályázatot 1997. júl. 31-ig beérkezően kell benyújtani Bag, Dózsa Gy. út 50. címre. A borítékra írják rá, hogy PÁLYÁZAT.
       Három pályadíj kerül kiosztásra: egy VII. évet végző ált. isk. tanulónak egy középiskolai és egy egyetemi vagy főiskolai hallgatónak.

      A muszkák ellen népfölkelés hirdettetett keresztháború alakban. A kormány rendelete így szólt: Veszélyben van, hazánk, nemzetiségünk, vallásunk, szabadságunk, életünk: mindezt megmenteni hirdettessék keresztesháború országszerte. Egyszersmind a kormányzó és a külügyminiszter a hadüzenet nélkül történő orosz beavatkozás ellen a magyar nemzet nevében Európa előtt olyan kijelentéssel tettek óvást, hogy a nemzet „habár az egész világtól elhagyatnék is, a zsarnok erőszaknak meghajolni nem fog, hanem önvédelmének igazságos harcát utolsó csepp vérig megvívandja.”

      II. Pál Vitéz János e. érsekhez és Cesinge János pécsi püspökhöz intézett levelében Mátyás király kérelmére megengedte, hogy Magyarországon főiskola, tudományegyetem bármily tudománykarokkal felállíttathassék.
        E levélben foglalt engedélynél fogva Mátyás a főiskolát Pozsonyban 1467-ben állította fel.