A VI. ÉVFOLYAM I. számában közöltük a III. részt, melyben utaltunk arra, hogy közreadjuk a Galgától északra, a Bag és Aszód között húzódó határ leírását.

„Azon ország Utyán fel mindeöt az szokott Hatvany ország utyán mentünk éppen azon helyre holot Baghy, Kartaly és Aszódi Határok conkurálnak, amely helységet közönségessen „Trincses Bereknek” neveznek és itten végezüdnek az Határok az pareinsinuált Pársok között a mint élték is az emlétet Adjudicáta szerint.Valami azért ezen metáknak belől esik Aszód felé ellemben, ki innit Baghy.”

Zárómondatból: „Hogyezentul a jó szomszédság annivalis inkáb Conserváltasik.”

       A vasútig a község határa ma is megfelel. A települések fejlődése, a közlekedés és annak korszerűsítése azonban jelentős terület Aszódhoz való csatolását indokolta.
       Az 1867-ben Pest és Losonc között megindult vasúti közlekedés a község északi részét elvágta az anyaközségtől.Ismereteim szerint négy alkalommal és időben lett terület Aszódhoz csatolva. A téma iránt érdeklődők jobb tájékoztatása érdekében, ha röviden is, de célszerűség szempontjából itt tartom szükségesnek az átcsatolásról írni. Az első átcsatolás a vasútépítéssel van összefüggésben, mert az aszódi MáV állomást teljes egészében bagi területen helyezték el.
       A múlt század második felében épült meg a 3-as      (ma 30-as) új, országos fő út. Bag vonatkozásában szinte teljesen új nyomvonalon.Az új kaleszteri térkép 1882-ben készült el. Ezen a térképen a jelenlegi 30-as (volt 3-as) út már fel van tüntetve.
       Tehát az első alkalommal átcsatolt terület a MÁV vonala és a 30-as út közötti terület, melyen a Fiúnevelő (Javító Intézet) és a Loyd is elhelyezésre  került.
       Az öregektől hallottam, hogy a Szoroskán (Hathegy alatt) át akarták a vasút nyomvonalát építeni, - így közelebb került volna a faluhoz - de a bagiak attól tartva, hogy a tüzesgép felgyújthatja a falut, tiltakoztak ellene. Talán közelebb van az igazsághoz, hogy Kartal területén kialakult nagybirtok érdeke volt a fontosabb, vagyis Bag hátrányára és a nagybirtok előnyére alakult ki a jelenlegi nyomvonal.
          A második átcsatolás 1931, június 15-én volt, amikor az Alispán 26434/931.sz. határozatával elrendelte a 30-as úttól északra elterülő terület jelentős részének Aszódhoz csatolását. Tehát átcsatolásra került az aszódi újtelep, Gimnázium, a kartali úti és a hatvani úti laktanya területe is. A bagiak ragaszkodtak a területhez, hisz abban az időben a helyi adóknak nagyobb jelentőségük volt. A képviselő testület 1930. Aug. 13-án olyan határozatot hozott, hogy csak akkor járul hozzá az átcsatoláshoz, ha Aszódtól ugyanannyi aranykorona értékű területet Baghoz csatolnak. Tehát nem zárkóztak el a terület átcsatolásától sem, de azonos értékű terület Baghoz csatolását kérték. Ezt az állásfoglalást ma is helytállónak fogadhatjuk el.Az Alispán nem így gondolta, vagy az Aszódon székelő járási Főjegyző ajánlása volt a hatékonyabb.
        Igaz viszont az, hogy ha az aszódi újtelepen elhalt valaki, akkor Bag előljárósága állította ki a halottszállítási engedélyt, hogy Aszódon temethessék el.
           A harmadik terület átcsatolással az aszódi sportpálya nagyobbította Aszód közigazgatási területét. A községek már 1922-ben arra kaptak utasítást, hogy testnevelés céljából játszóteret kell kialakítani.
           A bagi Képviselőtestület 1926. Május 11-én hajtja végre az utasítást, amikor 2,5 Kh területet jelöl ki a Nagyvölgyi Laposon. Ugyanezen év július 29-én     1 Kh földet adnak bérbe az aszódiaknak sport céljára. Ez a terület iskolai gyakorló terület volt. Az aszódiak 1931. január 22-én a terület megvételére tettek ajánlatot, melyért 700 pengőt ígértek.
          A bagiak 2400 pengőt kértek, végülis közügyről lévén szó 1932. április 11-én a területet a bagiak 1500 pengőért adták el. A területet később Aszódhoz csatolták.
          Az aszódi sportpálya ebben az időben a környék legjobban kiépített sportpályája volt. Híresek voltak gimnáziumi torna vizsgái. A gyakorlathoz a Fiúnevelő országos hírű zenekara szolgáltatta a zenét. Járási versenyeket is rendeztek itt. A két laktanya felépítésével jelentősége csak nőtt.
          Az igazsághoz tartozik, hogy a megoldás kényszer szülötte volt, mert a közönségnek a vasútpályán kellett áthaladnia, ami akkor is, ma is, a szórakozott közönség számára túl veszélyes.
          Nem a mi dolgunk, de az aszódiak a „Régész” terület parcellázásakor új sportpálya helyet jelölhettek volna ki, de talán még nem késő, különösen ha figyelembe vesszük az új gimnázium építését.
           A negyedik terület átcsatolása az úgynevezett „Három-ház” átcsatolása volt, melyet 1940.május 10-én Gazsó János kezdeményezte. Alispáni rendelettel lett átcsatolva.

Folytatjuk

                                     Dr. Balázs

Éljünk a tudomány igaz, szerény kitárulkozása szerint!

       Mindannyiunk örömére újra éled a kor, s a Fejedelem születésnapján március 25-én felhangzik a tárogató történelmet idéző hangja. Zászlót bontanak, melyen ez a felirat olvasható:

        A Kárpát medencében 1100 éve él a magyar nép, s Szent István nagy királyunk 1000 éve alapította meg a magyar nép államát, itt, Közép-Európa szívében. Keresztény államot alapított, mely része volt a nyugat-európai világnak. S hol tartunk ma?

           Hol itt, hol ott keressük a nagyhatalmak védőszárnyát, hogy bejuthassunk oda, ahová ezer éve tartozunk. Lehet, hogy jobb lenne, ha a kisnépek családját keresnénk.Korunk politikai értelmében is Európához akarunk tartozni, ez a népek közös érdeke. Kérelmünk a képviseleti elv alapján benyújtatott, de elég-e ha csak ők tudják. Nem volna-e itt az ideje, hogy a „ nép, az Isten adta nép ” is többet tudna arról, hogy hová törekszünk, mibe kerül, vállaljuk-e vagy sem?
          Vigyázzunk a hívogató hangokra! Egy év után döntenünk kell, hogy ki kivel tart és hogy merre. Hallgassuk meg egymást, de ne annak legyen becsülete, aki demagóg módon harsogja, indulatoson, sokszor túlkiabálva véleményét, hanem annak, aki nyugodt hangon érvelve a közjavát előtérbe helyezve mondja el véleményét, mint a tárogató hangja, amelyre érdemes odafigyelni.
           A tiszta hangra figyeljünk, legyen az mint a tárogató B, Asz, Esz hangolásban. A tárogatót leginkább szólóhangszerként használták, s mégis áthatotta az emberek minden porcikáját. Ezt a nyelvsípos fafúvós hangszert már honfoglaló őseink is ismerték, mint közép-ázsiai eredetű sípot. Ez a hangszer is feledésbe merült, s később a törököktől vettük át ismét a „ töröksíp”-ot oboa típusú fúvókával. úgy látszik megint feledésbe ment, nem volna-e érdemes újból elővenni.
           Jobb lenne hallgatni a tárogatót a keresztfától, vagy ahogyan az öreg Angyal András tette a „Tatárülés” tetejéről. őt már a mi nemzedékünkből kevesen ismerték, de úgy mondják, a nép, az Isten adta nép minden örömét , bánatát el tudta tárogatóján fújni s talán szebb is volna, mint a dübörgő, hazaáruló hangú, életveszélyesen közlekedő, divatos nagymotor hangja.

BaGi

Frontvonal Bagon !

AZ ASZÓDI PETŐFI MÚZEUM gondozásában jelent meg a Múzeumi Füzetek 12. számaként Bank László alezredes munkájaként „Felszabadító harcok a Gödöllő-i Járásban” címen az a szenvedéssorozat, melyet Bag község lakosságának is át kellett élnie a második világháború alatt.
         A tanulmány hasznos lehet a téma iránt érdeklődők számára, melyet számtalan térkép egészít ki.   Bank László e munkája sok ellentmondást old fel, bemutatva azt a mérhetetlen szenvedést, melyet át kellett élnie a lakosságnak. Községünk 21 napig álló harc színtere volt. Végül a németek a bekerítéstől tartva december 8-án visszavonultak, mert december 6-án Aszód, 7-én Iklad már orosz kézre került.
         A faluban a németek a frontvonalat a Hősök terén építették ki. Ennek bemutatására csak röviden: Géppuska volt elhelyezve Tóth Pál Malom u.7., Boda István Szt. Imre u. háza sarkán, a Faska-sarkon, a Hőnig-házban , a volt jegyzői lakásban ( ma orvosi rendelő) Deme János nyári konyhájá-ban.(Szt. Imre u.)
         Deme János ( most Angyal Ferenc háza ) és a szövetkezet közötti terület a senki földje volt. Ez a senki földje alkalmas volt arra, hogy hol az orosz, hol a német rajtaütésszerű akciókat hajtson végre. Ilyen volt többek között, amikor egy orosz őrmester arra kényszerítette Balázs Mihályt ( kőműves ) és ijf. Boda Istvánt, hogy fedezetül menjenek előtte. Az őrmester így eljutva Bodáék első szobájáig a két sihedert visszazavarta, ő pedig duplagránátokkal megsemmisítette a Faska-sarkon és Bodáék házsarkán lévő német géppuska állásokat. Volt olyan is, amikor a német mesterlövész egyenként szedte áldozatait, köztük Nagy-Balázsék sarkáról kilőtt páncélos ( tank ) parancsnokát is.
          Ennek a frontszakasznak a parancsnoka egy fiatal, szőke hadnagy volt. Bátorságára jellemző, hogy Bálint Gergely jegyző lányának ruhájában rendszeresen az ártézi kútra járt vízért. Úgy tudjuk, hogy végül Bagon halt meg.
           A védelmi vonal e szakaszán csak németek voltak. Az is előfordult, hogy az orosz katonák lakkos szárú csizmába és bőszoknyába öltöztek, hogy a németeket megtévesszék. Az átélt szenvedéseket leírni nem lehet. Ennek ellenére 50 év távlatából leírok olyan eseményeket amellyel érzékeltetni szeretném ( ha egyáltalán lehetséges ) az átélt szenvedéseket.
           Balázs Angyalka ( anyja Boda Margit ) aki még csak az élet reménykeltő bimbója volt 1944. November 28-án feljött a pincéből. Bal karját találta el Angyal Ferencék irányából egy robbanó golyó. Faskáéknál a németek bekötözték, de orvos nem lévén a kislány belehalt sérülésébe. Négy éves volt. Anyja gyermeket várt, s míg óvta az egyiket, elveszítette a másikat. A kis Angyalkát épphogy eltemették, rá két hétre 1944. December 13-án született Anna nevű kislányuk.
           Katona Gábort és feleségét Balázs Teréziát egy azon pillanatban akna ölte meg november 24-én.
           Könczöl Ferenc Petőfi u. 11. November 28-án elindult, hogy a súlyos csapást közölje az alvégi rokonokkal. út közben betért Tóth Sándorékhoz. amikor a frontvonalhoz ért a németek megállították, hogy ne menjen tovább. ő elindult a frontvonalon át. Deme János házáig jutott el a kőút jobb oldalán, amikor a németek hátulról sorozattal lelőtték. Holt teste 24 napig feküdt az út szélén felismerhetetlenül összeroncsolva. Boda Sándorék, megmaradt testét zsákba szedve, az utca kerítéséből készített koporsóban temették el.
           Az oroszok első betörését a németek visszaverték. Az egyik alkalommal a visszaemlékező úgy tudja hogy november 24-én négy Jászapáti leventét az oroszok agyonlőttek. Gergely Sándorné azért emlékszik erre a dátumra, mert az egyik azt mondta, hogy holnap lesz az édesanyja névnapja, metr Katalinnak hívják. Az pedig november 25-én van. A leventék öten voltak, de egy közülük Drávay Gáboréknál volt.
          A leventék az istállóban bújtak meg, valamennyien befeküdtek a jászolba. Az oroszok mindenhová benéztek vagy bementek. Az egyik géppisztollyal végigpásztázta a jászolt. Lehet, hogy nem is látta benne a leventéket, akik civil ruhában voltak. Katonás Mihály a kertben lévő kukoricaszár boglya mellé ásta el őket. Csak a frontvonal előretolódásával szedték fel a leventéket és a temetőben ismét eltemették. A hozzátartozók kőkeresztet állítottak, de már évek óta nem látogatja senki. Hozzátartozóit nem ismerjük, lehet, hogy már nem is élnek. Ők is a mi halottaink. Kigyújt egy szál gyertyát a sírjukon? Leírom a nevüket, hogy örökké megmaradjon:

Berke János              21 éves
Juhász János              18 éves
Pintye Gyula             19 éves
Szonya György           18 éves

         Tóth Gábor ( anyja: Könczöl Anna ) családjával Bagi Gáborék pincéjében húzta meg magát. Ahogy az oroszok előretörtek, úgy gondolták, hogy átmennek a Malom u. 7. sz. alá. Tóth Gábor december 9-én indult el, hogy szétnézzen s vitt magával egyéb holmit, hogy másnap visszamegy a családjáért, mert a fia akkor három éves volt. Gábor- mondja a felesége- Boda Istvánékhoz akart bemenni, de egy fiatal orosz nem engedte, hanem Boda Gáborékhoz hajtotta be. Benn az udvarban, anélkül, hogy bármilyen vita lett volna közöttük, az orosz szíven lőtte. Azonnal meghalt. Napokig temetetlenül volt, az oroszok még a csizmáját is lehúzták. Tóthné maga elé néz, és elérzékenyül, már csak heten vagyunk hadiözvegyek, de tőlem senki sem kérdi hogy telnek napjaim.

       Vajon a titokban milliókat szétosztó szociális bizottság gondol-e rájuk? Az emberek gyorsan felejtenek, de a falu nem felejtheti ősei nagyságát.

Lejegyezte:     Dr. Balázs
Elmondta:      Boda István,  Gergely Sándorné, Kovács Istvánné, Tóth Gáborné

       „Bag Szülőfalumért” Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet. A pályázatban részt vehetnek azok a

VII. osztályt végzett tanulók,
középiskolai tanulók,
főiskolai és egyetemi hallgatók,

akiknek tanulmányi eredménye az 1996/97. tanév II. félévében legalább 4.0 átlagot elérte.

        Az alapítvány csak bagi személynek teszi lehetővé az ösztöndíj odaítélését. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban bagi személynek tekinthető mindenki, akinek egyik szülője a kedvezményezett születésekor bagi illetőségű és gyermekkorának nagyobb részét Bagon töltötte el.
        A pályázatot „Bag Szülőfalumért” Alapítványhoz  ( Bag, Dózsa Gy. u. 50. Sz.) lehet zárt borítékban 1997. Július 31-ig benyújtani.

      Az az adófizető állampolgár, aki személyi jövede-lemadójának 1 %-át a „BAG SZÜLŐFALUMÉRT” Aalapítvány javára jelölte meg, és azon feltüntette az alapítvány

18666148-1-13

adószámát, az a forintjaival a jól tanuló gyermekek tanulását segíti. Írja ki az alapítvány adószámát, hogy jövőre az  1 % hovafordítás eldöntésénél szándéka szerint járhasson el!

      Május 4. és 5. közötti éjjelen Kossuth Lajost zugligeti lakásán, a magyar közgyűlések tanácskozásairól közrebocsátott írott levelezés miatt, Eötvös József kir. ügyész 48 gránátossal elfogatta, és a budavári József kaszárnya börtönébe záratta.