„ A   s z ü l ő f a l u é r t   l e h e t   s o k a t   t e n n i,  d e   e l e g e t   s o h a ”


VI. ÉVF. 1.         A  HELYTÖRTÉNETI   BARÁTI  TÁRSULAT  TÁJÉKOZTATÓJA          1997. FEBRUÁR

 


Állás(hon)foglalás

MINDEN HAZÁJÁT szerető, történelmét ismerő, vagy megismerni vágyó emberben más- és másképpen fogalmazódik meg a Honfoglalás. Ez nagymértékben függ attól, hogy az első ismereteket kitől és hogyan szerezte. Az én élményem csodálatos. A III. elemi osztályba jártam, amikor Falusi Jenő tanító úr egy alkalommal nyolc darab mogyorófa-vesszőt hozott be. Kiszólította az egyik legerősebb társamat, és azt mondta neki: törd el ezt a vesszőt. Lehet a térdeden is. A kis bársonynadrágos nekifeszült és eltörte. Dicsérő szavak után kezébe adta a megmaradt hét vesszőt és kérte, hogy: most ezt törd el. A kis bársonynadrágos ismét nekifeszült, de eredménytelenül.
       Tanító úr azt mondta, hogy őseink mielőtt átkeltek a Vereckei-hágón, Álmos vezér tanácskozásra hívta össze a hét vezért. Álmos magához kérte az egyik leventét is. Kezébe adta a vesszőt, hogy törje el. Mint a hurkapálcát úgy törte darabokra a kezébe adott vesszőt, majd hét vesszőt adott a leventének, s ismét kérte, hogy törje el. A leventének dagadtak az izmai, de csak nem bírt a hét vesszővel. Ekkor mondta Álmos: Látjátok vezérim, ha külön-külön akarunk boldogulni, mindannyian kárunkat látjuk, megsemmisülünk, de ha egyesülünk, győzhetetlenek leszünk.
      Már régen tudom, hogy a honfoglalás ettől sokkal bonyolultabb és talán évekig tartó mozgás volt.
      A Helytörténeti Baráti Társulat által szervezett Bagi Népfőiskola, 1996-ban, előadás-sorozatban dolgozta fel az őshaza, a népvándorlás, a honfoglalás eseményeit. Sajnos a millecentenáriumi hivatalos, nagy tervek előzetes beharangozása gyorsan kifulladt. Nem csak az volt a baj, hogy nem volt pénz, hanem az, hogy hiányzott olyan szervezett testület, amely az évfordulóhoz méltó programot tudott volna kidolgozni, országos megmozdulásokat tudott volna szervezni.
      A nemzettudat ápolása, egészséges fejlődésének támogatása, minden magyar embernek szent kötelessége. Éljünk tehát e jogunkkal és tegyük kötelességünket.
Biztos, hogy én -egyes általam megnevezni nem kívánt kritikusokkal szemben -megfogom nézni a „HONFOGLALÁS”” című filmet és azt megnézésre másnak is ajánlom.


Dr. Balázs



Pro Memoria
II. rész
(részlet Teleki Pál búcsú leveléből)

Főméltóságú úr!

      Szószegők lettünk gyávaságból, a mohácsi beszéden alapuló örök békeszerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odaadtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk, mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz. Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk, a legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.

Teleki Pál

(Gróf Teleki Pál, 1941. ápr. 3-án, önkezével vetett véget életének.)

      Községünk hősi halottainak emlékét gondozó névsorunkat folytatjuk. Továbbra is kérjük észrevételeiket, kiegészítéseiket.

 


Hősi halottaink

II. rész

Ssz.

+
Hősi halott
Ismert lakhelye
Anyja neve
Születési év vagy kor
  Elhalt
Halál oka
15
+

Deme Magdolna

Szt. Imre u. 40.

Balázs Margit

9 éves

1944. nov. 30.

aknaszilánk

16
+

Deme Bálint

Szőlő u. 4.

Katona Borbála

48 éves

1945. Febr. 27.

bombaszilánk

17
+

Deme Gábor

Szt. András u. 106.

Gódor Borbála

1917.márc.8.

 

 

18
+

Deme Pál

 

 

 

 

 

19
+

Deme Sándor

Szt. András u. 89.

Horváth Borbála

1905. Május

1945.

(Tbiliszi) ismeretlen

20
+

Deme Vendel

 

 

 

 

 

21
+

Dudás Pál

Bánya u. 21.

Káposzta Mária

18 éves

1944. Nov. 26.

bombaszilánk

22
-

Farkas József

Szt. István u. 3.

Angyal Veronika

60 éves

1945. Márc. 31.

szilánk sérülés

23
+

Farkas Vendel

Malom u. 12.

Aszódi Angéla

1919 (?)

1944. Dec. (?)

ismeretlen

24
+

Filó János

Szőlő u. 20.

Erdei Mária

1919. Aug. 24.

1944. Dec. 8.

kivégezték

25
+

Gergely Elek

Szt. András u. 126.

Horváth Veronika

1919.

1944. Dec. 1.

sorozatlövés

26
+

Gergely Ferenc

Szt. András u. 126.

Varecska Anna

71 éves

1944. Dec. 14.

bombaszilánk

27
+

Gergely István

Kiskőrös u. 13.

Deme Borbála

63 éves

1944.. Dec. 14.

bombaszilánk

28
+

Gergely János

Szt. Imre u. 11.

Tóth Erzsébet

1906. Dec. 31.

1943. Márc. 15.

ismeretlen

29
+

Gergely Pál

Szt. Imre u. 13.

Balázs Erzsébet

30 éves

1944. Nov. 25.

aknaszilánk

30
+

Gergely Pál

Malom u. 13.

Könczöl Margit

27 éves

1943. Márc. 30.

(Kijev) tifusz

31
+

Gergely Sándorné Albert Anna

Szt. András u. 56.

Tóth Erzsébet

55 éves

1945. Ápr. 9.

aknaszilánk

32
+

Gyurcsik György

Árpád u. 19/a.

 

 

 

 

33
+

Hajdú Ferenc

Kiskőrös u. 15.

Dudás Mária

46 éves

1944. Dec. 8.

fejlövés

34
+

Hajdú János

Bányagödör

Deme Klára

 

 

ismeretlen

35
+

Halász József

Szőlő u. 9.

Halász Teréz

1920. Jún. 18.

1944. Júl. 15.

ismeretlen

36
+

Hisz Bálint

Szentpéterszeg

 

18 éves

 

fejlövés

37
+

Horváth János

Hunyadi tér 2.

Mór Magdolna

1900. Szept.

1945. Febr. 25.

aknaszilánk

38
+

Horváth Jánosné Jamrik Erzsébet

Hunyadi tér 2.

Katona Anna

1904. Szept.

1946. Okt. 6.

fejlövés


+  Neve  szerepel az emlékművön
-   Neve nem szerepel az emlékművön




A II. világháború hősi halottjai


GAZDASÁGI VONATKOZÁSBAN az 1946. év reményt keltőbb volt, mint az előző. Már tudtunk vetőmagot tárolni és nyugodtabbnak ígérkezett a mindennapi munka is.
      A gyengébb erővel bíró gazdák között régi szokás, hogy egy-egy nagyobb munkára összefogtak, egymásnak kölcsönözték a gazdasági felszereléseiket. Ilyen nehezebb munka volt a szántás, gabona behordás, piacozás.
      Piac nap volt 1946. szept. 18., amikor anyám Horváth Jánosné és Boda Antal (Patak utca 15.sz. alatti lakos) - egy-egy lovuk volt - összefogtak és a gödöllői piacra nagyobb mennyiségű krumplit vittek.
      A piacra hárman mentünk: Horváth Jánosné (szül. Jamrik Erzsébet) édesanyám, én a fia, Horváth András és Boda Antal bácsi. Ahogy szokták mondani, jó piacunk volt. Mindent eladtunk árában. Időben is indultunk hazafelé. Én hajtottam a lovakat.. Mellettem ült a stráfkocsi (féderes) ülésén Boda Antal bácsi. Édesanyám a kocsi végén szundikált. El is aludt, hiszen korán indultunk és a munka is fárasztó volt.
      Beszélgettünk, s mivel a zöldházi bejárótól az út kissé lejt, a lovak lassan kocogtak. Ahogy a jelenlegi „autópálya-híd” magasságába értünk, hirtelen elénk fordult egy orosz személykocsi. Hárman ültek benne. Közben jött egy teherautó, amely bennünket megkerülve tovább folytatta útját. A teherautó elhaladta után, ketten kiugrottak a személykocsiból.       Felugrottak a kocsinkra és „Sztoj” kiabálással megállásra kényszerítettek.
Pénzt követeltek, de mivel az édesanyám őstermelői igazolványában volt, azt mondtuk, hogy nincs. Erre Antal bácsit „Davaj pasli” kiabálással lelökdösték a kocsiról és kényszerítették, hogy menjen előre. Alig tett meg egy pár lépést, mikor hátulról belelőttek. Antal bácsi előre, a földre esett.
      A lövésre a lovak megijedtek és a kocsit nekihúzták az útjelzőnek. Elakadtam. Az egyik orosz leesett a kocsinkról. Édesanyám is felébredt. Anyám, még fel sem eszmélt, amikor a másik orosz elölről fejbelőtte. Egy közeledő teherautót meglátván, beugrottak kocsijukba és gyorsan elmenekültek.
       Antal bácsit egy teherautó felvette és bevitte Budapestre. Később felépült, de haláláig szenvedte sérülését. Édesanyámat Aszódra, Tóth Zsiga doktor úrhoz vittem, aki azt mondta: Semmit nem tudok vele csinálni.
       A lovas kocsit Aszódról Elek Bözsi néni, (Péter Józsefné, szül.: Katona Erzsébet) hajtotta haza és elmondta mi történt.
      Aszódról - így ismertük: „Jermi úr” - azonnal felvitt bennünket Gödöllőre, onnan haza. Isten fizesse meg! Pesten sem tudtak segíteni. Édesanyám pár nap múlva (október 6-án ) a kórházban meghalt.
       Jól szervezetten, gondos körültekintéssel Balázs Sándor 'bácsival, lovas kocsinkkal, két nap alatt, hazahoztuk temetőnkbe nyugodni Édesanyánkat. Apánk után elveszítettük -édesanyánkat is. Isten nyugtassa őket...

(Elmondta: Horváth András, Sport u. 30.)



      A Bagi Népfőiskola december 11-én zárta III. évfolyam első félévét. A „Családunkért, népünkért felelősek vagyunk” című előadássorozat mérsékelt látogatottsággal zárult. A befejező téma az „Európai illeszkedés” címet viselte, amelynek keretén belül Balázs Gusztáv szakértő, a nemzetközi szabványosításról, -akkreditálásról, majd Dr. Balázs József, a kapcsolatos jogharmonizációról szólt.
      A második félév kezdete: 1997. jan. 8. Tárgyköre: Falufejlesztés, országépítés.


      A Dózsa György Művelődési Házban 1996. dec. 13-án, a Furulyazenekar karácsonyi hangversenye gyönyörködtette el közönségét. Sima István tanár úr és a nagyreményű általános iskolások áldozatos munkája szép gyümölcsöt termett. Különösen a II. rész utolsó fejezete ragadta magával az előadókat, hallgatókat.



      A karácsonyi várakozás, szeretet, ajándékozás jegyében december 22-én zeneiskolás növendékeink és tanáraik hangversenyükkel kedveskedtek a falu zenerajongóinak. A mérce ez alkalommal magasabb, hiszen a hangszerek és megszólaltatásuk - a míves mesterség szakavatott elsajátításának igényével - szélesebb skála kiterebélyesedésére adnak lehetőséget.
      A gyakorlottabbak magasabbra értek. Az elemekből való építkezésnek lehettünk tanúi. Azért, hogy magukkal ragadóan repüljenek, ilyen szárnypróbálgatásokra is szükség van.
     Köszönjük az ajándékot.



      Az esti séták, ritkán elcsendesült falunkban nyáron, télen meglepetésekkel szolgálnak. Érdekes, múltat utánzó meglepetésben volt részem dec. 20-án este, amikor a Jókai u.-Tóth Árpád u. sarkán, majd később a Petőfi téren más-más „betlehemesekkel” találkoztam.
      Templomunkban gyermekeink december 24-én és január 5-én emlékeztettek a Betlehemi Kisded születésére.
       Bárcsak válnának az igazi élmények úgy felejthetetlenné, mint a félévszázad előtti templomi-, iskolai-, családi várakozások, örvendezések a befogadók számára!



       Illő, hogy felfigyeljünk templomunk kórusára. Ahogy a méhecskék gyűjtik a tápláló mézet, vagy a hangyák töltik kamrájukat, úgy töltekeznek, úgy gyarapítják eszköztárukat az Egyházközség és a maguk javára. Repertoárjuk számos uni-, sono és kórusmű feldolgozása. Énekük a karácsonyi ünnepek alatt is - hasonlóan a hangszeres közreműködők muzsikája - elsősorban Isten dicséretére szolgált.
       E kórus is az áhítat, a közösségfejlesztés, az ének és hangszeres kifejezésmód, az egyetemes kultúra része, községünk megtartó erejének építőköve.
      
Boldog újesztendőt!



      A Bagi Népfőiskola, terv szerint megkezdte III. évfolyamának második szemeszterét. Január 8-án Dr. Balázs József, kutatásai alapján, a helyi földrajzi nevek történetét ismertette. A „VIGYÁZÓ KÖR” Egyesület Turáért, Kuti József úr vezetésével mutatkozott be. Egyesület-társunk jan. 22-én, kiemelkedően magas számú hallgatóság érdeklődését eredményezte.
       A „Falufejlesztés, országépítés” kurzusa a civil szerveződésekről, a szakképzésről, Európa és a magyar mezőgazdaság viszonyáról, a közbiztonságról, az önkormányzatokról terveink szerint sikeres lesz, amelyre a felkért, neves előadók reményt nyújtanak.


Kirándulás a Galgához
III. rész
AII. RÉSZ BEFEJEZÉSEKÉNT említettük a Turbina- ( korábban Szent János) Malmot. Most vázlatosan sem térünk ki, de annyit itt is elárulhatunk, hogy a Turbinamalom történetét Dr. Novák Károly részletesen leírta, s annak kiadási jogát a Helytörténeti Baráti Társulatra ruházta. A mindenkori malom tulajdonos rendelkezett vízjogi engedéllyel. A vasútépítés során a csintoványi részen módosítani kellett az Egres medrét, ennek következtében az Egres vizét a mesterséges Malomárokba terelték. Az Egres patak vize, a Malomárkon át folyt a Turbinamalom vízgyűjtőjébe.
       A Galgától kissé eltávolodtunk. Térjünk vissza a Galgához! A patakon átívelő híd, kiemelkedve a talajszintjéből, alkalmas hely arra, hogy községünk történelméből felvillantsunk nagyobb jelentőségű mozzanatokat, melyek némi eligazítást adnak a régi községhatár jelölésére.
      A Bag-Domony-Ancs(?)-Aszód között, mintegy 100 évig tartó határvitát számtalan felvett, és napjainkban is fellelhető jegyzőkönyv tartalmazza. Érdemes lenne ezeket egyszer külön is összegyűjteni, annak a tanulságnak a levonásával, hogy csak a szerződő felek kötötte szerződések maradandók.
      I. Lipót, 1691-ben adományozta Aszódot Osztroluczky Jánosnénak. Fiú örökös nem lévén, a birtok Osztroluczky Juditra szállt, aki Podmaniczky János felesége volt. Régi igazság, hogy egymással civakodva, más botlását felnagyítva, netán még vermet is ásva, tervezni, termelni, élni nem lehet. Ez igaz a mára is.
      A szembenálló felek ezt felismerve, Sennyei János és Osztroluczky János 1701. szept. 25-én, megegyeztek Bag és Aszód határaira vonatkozóan. Az egyezség teljes szövegét most helyhiány miatt nem adjuk közre, de a Galgától északra Bag és Aszód között húzódó határ leírását közreadjuk. A jobb megértés érdekében közölni kell, hogy a Galga medre és a hatvani út (30-as) nyomvonala eltért a maitól.

(Folytatjuk!)

Dr. Balázs



„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”

 

Tisztelt Hölgyem ! Tisztelt Uram! Kedves Barátunk!

      Az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy minden adózó állampolgár eldöntheti, hogy személyi jövedelemadójának l %-át mely alapítvány, vagy társadalmi szervezet javára adja.
      Ahhoz, hogy e jogával lelkiismerete szerint éljen, szeretnénk segítséget nyújtani, s egyben kérésünket figyelmébe ajánlani.

1. Bag szülőfalumért”Alapítvány

      Ez az alapítvány Pest megyében első, melyet magánszemély hozott létre 1983. nov. 19-én. A Pest megyei Bíróság 1991. május 10-én nyilvántartásba vette. Az alapítvány célja: Juttatást, vagy ösztöndíjat adni olyan bagi személyeknek, akik a község fejlődéséért jelentős munkát végeztek, illetve kiemelkedő tanulmányi eredményekkel megbecsülést szereztek.
      Az alapítvány jelenleg négy személyt részesít ösztöndíjban. Csak az alapítvány kamatát lehet felhasználni, így az alaptőke nem élhető fel. Az alapítvány pénzkezelését minden bagi megtekintheti.

2. Helytörténeti Baráti Társulat

      A Társulat, 1991. febr. 8-án alakult, azt a Pest megyei Bíróság nyilvántartásba vette. A Társulat célkitűzése egy mondatban: Munkálkodni azon, hogy a Bagon élő emberek jól érezzék magukat lakhelyükön.
      A Társulat szerény támogatás mellett is maradandó értéket hozott létre:
- Kazinczy Ferenc Bagon való tartózkodásának megörökítésére emléktáblát helyezett el a volt régi postaépületen.
- A község fennállásának 6oo. évfordulójára emlékművet állított.
- Végzi a község otörténelmi múltjának kutatását, hogy a felnövekvő nemzedékben erősödjön a magyarságtudat, a szülőföld iránti szeretet.

      E rövid tájékoztató alapján, tisztelettel kérjük támogatását. Mindenki csak egy szerv adószámát jelölheti meg, ha többet jelöl meg, akkor rendelkezése érvénytelen.
Kérje fel családtagjait, barátait, hogy e két szerv közül válasszon támogatottat:

„Bag Szülőfalumért”Alapítvány, Adószáma: 18666148-1-13
Helytörténeti Baráti Társulat, Adószáma: 19181943-2-13

      Ha eldöntötte, hogy melyik szervet támogatja, akkor a következőképpen kell eljárni:
Egy negyedív papírra (megegyezik a postai boríték nagyságával) írja rá azt az adószámot, amely szervet támogatni akarja. Ezt az adószámot tartalmazó negyedíves papírt helyezze el a borítékban és azt zárja le. A borítékra írja rá a nevét és lakcímét (pl. Nagy Gábor Bag Erdő utca 1. ) továbbá a személyi számát (nem a személyi igazolvány számát).
      Ha egyéni adóbevalló, akkor a borítékot helyezze el a csomagban. Ha az adóbevallását a munkáltató számolja el, a munkáltatójának adja át a borítékot (bérszámfejtőnek), legkésőbb 1997. márc. 20-ig. A bevallás megfelelő rovatában jelezni kell a mellékelt borítékot.
      Már most megköszönjük támogatását.

Elnökség, Kuratórium
Bag, 1997. január


index