A MÚLT SZÁZAD II. katonai felmérés térképét tanulmányozva, ma már sok feledés homályába merült kérdésre kap választ a kutató, még akkor is, ha kisebb pontatlanságokat is felfedez.
      A jobbágy felszabadítást követő tagosítás során, célszerűségből több út került áthelyezésre, szűnt meg, vagy nyitottak új utat. Térképünkön több fontos, ma már nem létező út nyomvonala kísérhető végig, de most csak egy földrajzi csomóponttal foglalkozunk, melyet a bagiak úgy jelöltek, hogy „a Szt. Jánoskánál”... Láthatjuk, hogy a már nem létező „Hosszúnyilasi út” a tagosítást megelőzően északabbra helyezkedett el, és végül is az állomás alatt haladva, csak a Galgánál találkozott a Szt. Jánoskától kiinduló úttal. Ennek az útnak egy része ma már csak a MÁV-állomáson túl található, hisz a „Peresi” első parcellázás során az út, a Szt. Jánoskától az állomásig megszűnt, más nyomvonalon alakították ki az utcákat. Ugyanezen helyzet alakul ki a második Peresi parcellázásnál is a MÁV-állomáson túl.

      Láthatóan a „Posta úthoz” (Csintoványi út) a Szentlászlói út a Petőfi téri keresztnél csatlakozott be, s egyértelmű, hogy a régi vízgyűjtő (Tóköz) is jelentős területet foglalt el. Az Egres- és a Galga völgyének találkozásánál elhelyezkedő dombhát, ahol a Szt. János szobor is található - ideális hely volt az ősember számára, hisz csak a nyugati oldalról érhette váratlan támadás.
      Észak, kelet és dél irányából, mocsaras nádas vette körül, ahol a meleg források télen is biztos vízvételi lehetőséget biztosítottak. Erről tanúskodnak a még meglévő Mocsolyák ma is melegebb vizei.
       Bag történetében, ha csak vázlatosan is, olvashatunk községünk gazdag régészeti leleteiről. Ezek a leletek is a község ősrégi lakottságát igazolják. Társulatunk minden kis szálat végig jár, hogy községünk nevének eredetét, jelentését felleljük, magyarázni tudjuk. A nyelvészek ellentmondásos válaszai alapján a nyelvtudomány mellett a régészethez kell fordulnunk.
      Ma úgy ítéljük meg, hogy haladéktalanul meg kell teremtenünk annak anyagi lehetőségét, hogy elkészüljön községünk tudományos igényű régészeti tanulmánya.
      Egyetlen műemléki szobrunk, a titkok őrzőjének szobra a Nepomuki Szent János szobor. Felállításának pontos idejét nem ismerjük. Talán azonos az 1760-ban felállított, de faoszlopra helyezett szoborral. („... Incolumna lignea sat firma”. VEL Can. Vis Lib. V. 426) E barokk szobor, magas párkánnyal koronázott pilléren áll, mely színezett homokkő. (Az eredeti oszlop szakszerűtlenül burkolva.) Eredeti felvétel megvan.
      A Szt. János szoborról olvashatunk „Bag Néprajzi Tanulmányaiban” is, az ott leírtak azonban annyira rosszak, hogy az egészet figyelmen kívül kell hagyni. Társulatunk még 1994. júniusában felvette a kapcsolatot Varga Zoltán szobrász-restaurátorral, hogy előkészítsük a szobor szakszerű felújítását.
      Sajnos nem először, s félünk, hogy nem is utoljára meglepetés elé állított a „HATALOM”! Ugyanis Polgármester úr 1994. júl. 19-én, a nyilvánosság teljes kizárásával, hatáskörét túllépve kérelemmel fordult a Pest Megyei Vagyonátadó bizottsághoz, melyben kérte a „műemlék” önkormányzati kezelésbe adását. Minden bizonnyal, jó oka volt, hogy a tulajdonos - az Egyház - megkérdezése nélkül, az önkormányzat tudta és beleegyezését mellőzve, keresztényi felelősség terhe alatt e nemes cselekedetre szánta el magát. Az igazi ok az ARAL érdekeinek szolgai kiszolgálása, mert az emlékműhöz jelentős terület is hozzá tartozik.
      De ez csak az első falat, az étvágy most kezd megjönni. (Nem a fák kiszedésére gondolunk.) Mi tudjuk, mi van a terítéken, de még nem tudjuk, kik ülik körül az asztalt. Azt is le kell írnunk, hogy a Polgármester úr vállalta, hogy a szobor szakszerű felújítását öt éven belül elvégzi. Hogy miért öt év? Vállalta továbbá, hogy a szobor környezetét folyamatosan karban tartja. Hogy mi a folyamatos, nem tudjuk, mert amióta az önkormányzat tulajdonába került a szobor, a Helytörténeti Baráti Társulat tagjai és az ott lakók tettek rendet a szobor körül. Talán ezután majd az önkormányzat is

A HELYTÖRTÉNETI Baráti Társulat elnöksége felmérve a korábbi összejövetelein tapasztalt érdeklődést, Társulat lehetőségeit, úgy döntött, hogy beindítja a népfőiskolai képzést tagjai és az érdeklődők számára.
      Népfőiskola: sajátos népművelési intézmény. Eredetileg általában bentlakásos, több téli hónapokon át tartó, két évfolyamos tanfolyam. Szervezeti formája a skandináv államokban alakult ki. Nálunk az 1930-as évektől létesítettek népfőiskolákat, főként a „népi írók” s a falukutatók mozgalmának hatására.
      A Bagi Népfőiskola „Szőlőművelés története Bagon” címmel indult január hó 11-én. A tanfolyam helytörténeti ismeretek átadásával, a telepítések időrendjével, ?helyével, ?módjával, a szőlőfajtákkal foglalkozott. Az ismeretek átadója Dr. Balázs József volt, aki feldolgozta a bagi szőlőhegy történetét. Előadás hangzott el a GENERÁLI Biztosító sokoldalú biztosítási formáiról, míg az adózás formáiról Péter Józsefné adótanácsadó tájékoztatta a hallgatókat.
      Külön figyelmet fordítottak a hallgatók Pintér Ferenc szakmérnök előadásaira, aki a mezőgazdasági hitelfajták, azok pályázati lehetőségeivel, foglalkozott, és értékes előadást halottunk tőle a vegyszeres kezelési eljárásokról.
      A foglalkozásokon a hallgatók folyamatos és élénk érdeklődést tanúsítottak. Az előadásokat 17-20 fő látogatta, akik bőséges kérdésekkel halmozták el az előadókat. Az eredmények arra serkentik az elnökséget, hogy a népfőiskolát folytatni kell. A Bagi Népfőiskola új közművelődési műhelyévé vált községünknek. Eredményeinkre máshol is felfigyeltek. Úgy tervezzük, hogy őszre újranyitjuk népfőiskolánkat, ahol több, közérdeklődésre számot tartó témát szeretnénk feldolgozni.
      Várjuk az érdeklődőket.

AZ ÖNKORMÁNYZATI képviselők választása alatt, amikor a jelöltek névsora összeállt, többen felvetették azt a kérdést: milyen működés várható el az olyan képviselőtől, aki valamilyen formában függőségi viszonyban van a polgármesterrel, a jegyzővel vagy éppen a polgármesteri hivatallal? Ezt a kérdést a választás után még többen felvetették példákkal alátámasztva.
      Véleményünk akkor is az volt, ami most: megválasztásuk törvényes. Ugyan a képviselők választásáról szóló törvény azt mondja, minden nagykorú magyar állampolgár - aki nem esik a kizáró szabályok alá - választó és megválasztható.
      Ez az elv érvényesül a polgármestereknél is akkor, amikor a polgármesterek jelölésénél a törvény nem ír elő iskolai végzettséget. A törvény ugyanazon előírásai vonatkoznak a képviselőre, mint a polgármesterre. Tehát a törvény egyértelmű, önkormányzati képviselő lehet az orvos, a pedagógus stb. attól függetlenül, hogy az önkormányzat választja, onnan kapja a fizetését, a jutalmat, még akkor is, ha az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja (szabadság kiadása, távollét engedélyezése, igazolása stb.).
      Az érintett személyek, nemcsak mint képviselők, hanem tisztségüknél, munkakörüknél fogva is a közélet szereplői. Tehát a választók kellő ismerettel rendelkeznek akkor, amikor az önkormányzatba választják azokat, akik közvetlen munkakapcsolatban vannak a polgármesterrel, jegyzővel vagy a polgármesteri hivatallal.
      A választóknak módjukban áll az említett képviselők munkájáról tájékozódni. Ha tehát az érintett személyeket bizalmukkal, szavazatukkal az önkormányzatba küldték, nem lehet működésük törvényességét megkérdőjelezni. A képviselőválasztás bizalmon alapul, munkájuk nyilvános, tehát ellenőrizhető. A nyilvánosság jelentősége az, hogy az embereknek lehetőséget kínál arra, hogy ellenőrizzék a közhatalmat, hogy beleláthassanak és befolyásolhassák azt. Azért fontos a nyilvánosság, hogy tudjunk bizonyos dolgokról, vagyis azt, hogy mihez csatlakozunk, vagy mitől határolódunk el. Ezt a nyilvánosságot várják el a választók az önkormányzattól, az önkormányzati tagoktól, beleértve a polgármestert is. Ez a nyilvánosság hiányzott a csatornázási program beindításánál, és furcsa módon, törvénysértően meghozott döntésnél, melyet a lakosság nem biztos, hogy elfogad, az őket semmire sem kötelezi.
      A nyilvánosság kérdésénél a választók felelőssége is sokkal nagyobb, mint az, hogy négyévenként szimpátia alapján leadják voksukat. Időközben is ellenőrizhető a képviselő munkája, és mindenki a maga értékítélete alapján eldöntheti, hogy hogyan szavazott.
      Régi közmondás az, hogy „A hazug embert előbb utol lehet érni, mint a sánta kutyát.” Ha pedig a négyéves ciklus alatt a nyilvánosság szabad áramlása mellett úgy ítéli meg, hogy a képviselő véleménynyilvánítása, szavazata, döntésének pártatlansága megkérdőjelezhető, a választón múlik, hogy a soron következő választáskor kire adja le szavazatát.
      Tájékoztatónkban írtakkal mi is a nyilvánosságot szeretnénk szolgálni. Az állampolgárok, a „Polgárok” nem engedhetik és nem is engedik meg, hogy az ő személyük kizárásával hozzanak olyan döntéseket, amely őket közvetlenül érinti.

Bag községben, az április hóban lehullott csapadék: 51 mm

Dr. Balázs

MEGLEPŐDVE olvastam a „Gyümölcskertész” 1898. évi egyik számában, hogy „ugorka”. Arra gondoltam, hogy leírási hiba történt, s az uborkát ugorkának írták. Nem volt tévedés, mert a szövegrészben is többször le volt írva, hogy ugorka.
      Az ugorkatermelés akkori tapasztalataival foglalkozik a szerző. Azt írja többek között, hogy az ugorkamag, megfelelő tárolás mellett, 8-10 évig is megtartja csiraképességét, de legjobbnak a 2-3 éves magot tartja ültetésre.
      Gyermekkoromra visszaemlékezve, több helyen láttam, hogy a kiválasztott és beérlelt uborkából ősszel hogyan szedik ki a magnak való uborkamagot. Azóta az uborka számtalan fajtáját nemesítették ki, és ma már senki sem kísérletezik magozással. Azt, hogy az ugorka mikor lett uborka nem tudom, gyermekkoromban mondták „huborkának” is. Az uborkát napjainkban a kereskedő csak „ubi”-nak írja ki az ártáblán, nyilván a hellyel takarékoskodik. Lehet, hogy száz év múlva „ubi” lesz az uborka neve?