BAG TÖRTÉNETE c. könyv szerint, Horváth Lajos műve, a község nevéről ? írott források szerint ? először 1394 körül történik említés. Ez természetesen nem a falu megalakulásának éve. Falvakat általában nem szokták ?megalapítani?. A Galga völgy és Aszód geológiai-társadalmi története sokkal régebbi múltba vezeti be az olvasót. De legyünk szerények, elégedjünk meg a középkorral.
?BAG néprajzi tanulmányok? két kötete Asztalos István szerkesztésében és az aszódi PETŐFI MÚZEUM kiadásában /1988/, tizenhárom szerző tanulmányát tartalmazza. És ahogy Jamrik László egykori tanácselnök írja előszavában a tudomány emberei az ?egyszerű Bagiak? segítsége nélkül nem dolgozhattak volna. ÉN legszívesebben ezek teljes névsorát leközölném ebben az írásomban, ahogyan mindegyik tanulmányíró ?adatközlős?-nek név szerint köszönetet mondanék.
Asztalos István ? Dr. Brandtner Pál: Iklad, egy magyarországi német falu története egyedülállóan kitűnő munkájában is vannak bagi vonatkozások. Ezek az említett munkák az aszódi Petőfi Múzeum közreműködésével jöhettek létre.
Mindezek a tények a Bagi helytörténeti Múzeum létrehozása után kiáltanak.
Máris ide hallom a Bagi önkormányzat illetékeseinek a véleményét: a község mai helyzetében e gondolat megvalósítása bármilyen szép is, de a lehetetlenséggel határos, elsősorban a költségvetés rovatainak és az építés alatt lévő tornaterem ?nagyberuházásának? következtében. És a választások is sokba kerülnek.
A ?hogyan lehetséges mégis megvalósítani? ? kérdésre válaszom ez: Egyszerűen. Csak akarni kell. A Múzeum nem igényel beruházást. Alapítványi hozzájárulást természetesen. A tatarozás költsége pedig a költségvetési rovatokon elért megtakarításokból, átcsoportosítás, u. n. ?kigazdálkodás? útján biztosítható.
Azonnal hozzá lehet kezdeni. A teendőket az alábbiakban sorolom fel:
- Bagon rengeteg ház van. Körül kell nézni bennük, számos alkalmas épületet fognak találni. Beszélni kell a tulajdonosokkal: mik a tervei? Hogyan látja ő a ház jövőjét? Ebből a ?megkérdezésből? sok érdekes dolog fog kiderülni. Had soroljak fel csak egynéhány példát.
- A jelenlegi Művelődési Ház. Hogyan lehetne? Egy raktározási, kiállítási helységet biztosítani Az egykori Szent Jánosi /Kovács féle Turbina Hengermalom. Jelenleg a Turai ÁFÉSZ tulajdona. Ha már eldőlt a ?privatizáció?, el kell érni, hogy az építési tervek lehetővé tegyék az alagsorban a földszinten vagy az emeleten egy múzeumi szoba és egy raktár beépítését. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy az üres büfé épület miként volna a célra alkalmassá tehető? Ebben volt egykoron Kovács István festő- és szobrászművész műterme és raktára.
- A Katona féle ? jelenlegi vendéglőtulajdonosát is meg lehetne kérdezni, nem volna-e kedve ilyen Múzeum üzemeltetésére?
- Faslka féle malom és mozi maradványai?
- A Pataksoron Drávai Mária egyedül lakja a házát.
- A Szent András úton Pálya Teréz egykori háza? Még az Ő szövőszékét is itt lehetne elhelyezni
- Az új Tornaterem építése még folyamatban van. Nem lehetne-e ott ?raktár-helységet? Múzeumi célra kialakítani?-
- Ugyanilyen szempontból a régi ?községháza? épületét is számításba kell venni.
- Az egykori Neumann Géza féle államosított ház, amely az ÁFÉSZ tulajdona? Ez a régi ?postajárat? műemlékszerű épülete.
- A Kiskőrös utcában Angyal Sándor egykori háza?
- Végül, de nem utolsó sorban a Róm. kat. plébánia melletti ház? Ez a Róm. kat. egyház tulajdona. Az egykori plébános úr Bag néprajza írójának rendelkezésére bocsájtotta az egyházközség naplóját a Histria Domus-t.
Páratlan értékű, temérdek anyag került át ebből a megjelent könyvbe, amivel a plébános úr kifejezte egyetértését, mi több, áldott, isteni hozzájárulását adta Bag művelődéstörténetéhez. A felsorolást itt abbahagyom.
Tudom, hogy nagyon sok olyan ?műemlékszerű? is szóba kerülhetne, amely befogadhatná a Múzeumot, de amelyek csak ilyen ?helyszíni szemle? során kerülnek majd napfényre. A néprajz kötetben tíz ilyen háznak fényképe látható, egy a címlapon is szerepel.
Dr. Balázs Józseffel együtt várjuk a ?több száz? egykori adatközlő véleményét és javaslatát. Zárom soraimat a már említett jelszavam megismétlésével:
Lesz Múzeum, csak akarni kell!
Dr. Novák Károly sk.
Dr. Novák Károly
A Bagi Helytörténeti Társaság díszelnöke
Budapest,1994, január 30.