1914-ben községünk lakói dobszó útján értesültek a szarajevói pisztoly lövést követő hadüzenetről, és az azt követő mozgósításról. Annak a napnak délutánján, a Dinnyár-kocsmában gyülekeztek a bevonulók. Tóth Gyura (Sulyok) megjegyezte: „Früstökre végzünk velük.” Elsők között volt, akinek halálhírét hozták.A harctérre vonulók lelkesen énekelték:

Megállj, megállj kutya Szerbia,
Nem lesz tiéd a magyar Bosznia...

      Tudjuk hat év múlva így imádkoztunk:

Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy hazában,
Hiszek Magyarország feltámadásában...

      Először, a hozzátartozók kezdeményezésére indultak emlékműállító mozgalmak. 1915-ben már megalakult a HEMOB (Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság) az első világháborúban meghaltak emlékének megörökítésére. Az első hivatalos szoboravatást 1917. november 25-én Hatvanban tartották. A Hatvan és Vidéke lap részletesen beszámol a szoboravató ünnepségről. Fontosnak tartották megírni „A banket menüje nagyszerű volt, amely Weiman Lipót vasúti vendéglős ízlését dicséri.”
      A hősi emlékművek Dr. Kovács Ákos „Monumentumok az első háborúból” könyve szerint, az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:

l. Gyászoló katona
2. Harcoló katona (Hatvan)
3. Sebesült Katona
4. Hős halála
5. A magyar múlt
6. A magyar család
7. Allegóriák
8. Emlékoszlopok, emléktáblák (Bag)
9. Emlékoszlopok turullal (Hévízgyörk)
10. Emlékoszlop nemzetjelképpel.
11. Lovas szobrok.

      A bagi képviselőtestület 1924.március 4-én Schaeffner Béla ny. huszárkapitánynak mint a HEMOB kiküldöttének javaslatára úgy határozott, hogy a HEMOB által jóváhagyott, 2. sz. - Müller Tibor - tervét fogadja el, melynek költsége 50 q búza értéke. Bíró helyettes: (Antal)Katona Ferenc.
      A helykijelölés vonatkozásában szept. 9-én döntöttek: „Az emlékművet Nagy Ferenc és Katona János háza közötti téren állítja fel.” Az emlékmű nyugati oldalán ez olvasható:

BAG KÖZSÉG HÁLÁS KÖZÖNSÉGE ELESETT HŐSEIÉRT 1925

      1926. jún. 24-én döntenek a kerítés építéséről, ez azonban nem valósult meg. A szoborszentelés pontos idejét és rendjét nem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy azon részt vett községünk plébánosán kívül az aszódi evangélikus-, valamint zsidó lelkész is. Akkor még a sebek frissek voltak. A szobor mellett elhaladva a levente tisztelgett, a felnőtt kalapot emelt. Ezeknek a hősöknek lassan már a testvérei, gyermekei is a múltba vésznek. Az emlékezést át kell, hogy vegye a falu közössége, az a közösség, mely egyszerűen csak „bagi”. 1930. április 9-én elhatározták, hogy a templom körül „Hősök ligetét” alakítanak ki, s minden hősnek egy hársfát ültetnek. Azt, hogy hány fa lett elültetve nem tudjuk. Az utolsó két hársfát 1962-ben a templomkert rendezésekor vették ki. 1924. májusában a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta a hősi halottak emlékének megünneplését és a „Hősök Emlékünnepét” (május utolsó vasárnapja) nemzeti ünneppé avatta. Az emberek gyorsan felejtenek, mint ahogy elfelejtették ezt az ünnepet is. 45 év hallgatás után, 1990-ben a Hősök Ünnepén megkoszorúztuk az első világháború hőseinek emlékművét, azóta megint csend. Igaz 1990. március 15-én fel lett szentelve a II. világháború hőseinek emlékműve.(Ezzel később foglalkozunk, jelenleg adatgyűjtést végzünk.)
      Az emlékmű történetének vázlatos ismertetése még koránt sem teljes. 1947. március 15. napjának előestéjén megalakult a bagi 48-as Ifjúsági Bizottság, melynek célja a szabadságharc 100. évfordulójának (centenárium) méltó megünneplése. Akkor kezd divatos lenni a munkával való ünneplés. A megmaradt emlékjelentés töredékből:

      „...megrongálódott hősi emlékművet a szabadságharc 100. éves évfordulójának emlékére és a II. világháború mártírjainak és halottainak tiszteletére, kegyeletére helyreállítja önkéntes rohammunkával...”

      Tervbe vették még: szabadságzászló készítését, az emlékmű bekerítését és az aradi 13 vértanú tiszteletére a tér fásítását, „azaz Hősök Ligetét létesít”. Elhatározták még, hogy a zászlótartó talapzatába márványtáblát helyeznek el. Ez utóbbi valósult meg úgy, hogy az emlékmű talapzatának déli oldalához hozzáépítették és a zászlórúd hüvelye előtt mellvédszerűen kiképzett falba helyezték el a márványtáblát, amelyen az alábbi szöveg olvasható:

1848 PETŐFI SZELLEMÉBEN 1948
AZ 1848-49-ES SZABADSÁGHARC 100 ÉVES ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÉRE ÉPÍTETTE ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ HŐSEINEK TISZTELETÉRE A SZOBROT HELYREÁLLÍTOTTA A BAGI 48-AS IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG

      Ez a szöveg megfelelne a vállalásnak, de ma is könnyen megállapítható, hogy a II. (római kettes) később lett a táblára vésve. Ha a római kettest még az emléktábla felavatása előtt vésték a táblára (nem betűvéső munka), akkor minden bizonnyal, az országban ez az első emléktábla, amelyet a II. világháború hőseinek tiszteletére elhelyeztek. Ha pedig az avatás után lett a római kettes bevésve, akkor is tisztelet érte, mert 1948 után a hatalom rosszallását fejezte ki még akkor is, ha az I. világháború hőseinek emléktáblájára rávésték, vagy kiegészítették a II. világháború hőseinek nevével. A 70-es évektől már ilyen előfordult. Mivel az emléktábla eredeti szövegét jelenleg nem ismerjük, de ismerjük a 48-as Ifjúsági Bizottság eredeti és dokumentált szándékát, arra az álláspontra helyezkedhetünk, hogy az emléktábla a II. világháború hőseinek emlékét is őrzi.
      Szükségesnek tartottam az I. világháború hőseinek tiszteletére felállított emlékmű történetének vázlatos bemutatását, mert az emlékművek ismerete hozzátartozik a szülőfalu ismeretéhez, a tiszta nemzettudat ápolásához, a hősök iránti hálához. A hősök hozzátartozóinak többsége már végső nyughelyén pihen, de a késő unokák élnek, és az utókornak szent kötelessége megőrizni ősei nagyságát.
      Az emlékmű talapzata bomlik, az emlékoszlop a II. világháború pusztítása után szakszerűen felújítva nem volt. Ha méltóak akarunk lenni őseinkhez, a község fennállásának 600. évfordulójára az emlékmű felújításra kerül, ha nem, az utókor jogosan marasztal el minden bagit.
      Nekem a bicskei emlékmű felirata a legmegragadóbb:

KATONÁK VOLTAK ÉS APÁK,
TOLLAT FORGATTAK VAGY KAPÁT,
HŐSÖK VOLTAK MIND.
AKI AZ EMLÉKRE RÁTEKINT,
EMELJE MEG KALAPJÁT!

        A 3. kereszt a temetői(hátsó) kereszt. Hogy az első keresztet ki és mikor állítatta itt, azt nem tudjuk. A jelenlegi keresztet (Dusa) Könczöl János készítette 1948-ban. A korábbi kereszt a háborús események következtében elpusztult. A keresztet készítette: Balázs István ács mester. A korpuszt Borbély József aszódi kőműves és sírkőkészítő. A fakereszt földben lévő része elkorhadt és így Könczöl Gábor (Könczöl János fia) és felesége megerősítette és új korpuszt helyeztek fel, amely Surman István isaszegi fafaragó munkája. A korpuszon olvasható:1990. A felújított keresztet 1991. virágvasárnapján szentelték fel. A kereszt gondnoka Könczöl János unokája: Fődi Istvánné Könczöl Katalin isaszegi lakos. A kereszten lévő táblán az alábbi szöveg olvasható:

FELÁLLÍTATOTT A MINDENHATÓ ISTEN DICSŐSSÉGÉRE ÉS MEGHALT HÍVEK ÜDVÖZÜLÉSÉRE 1948-BAN

      A levett korpusz a templomkertben, kőlap hátérrel lett elhelyezve. A szájhagyomány szerint, a kereszttel szembefordulva, a jobb oldalon lett eltemetve Katona István 48-as közvitéz. 1907-ben gyűjtést kezdenek, hogy Katona István és Lázár Lajos tüzér főhadnagynak emlékművet állítsanak. Az összegyűlt adományt 2176637. sz. M. Kir. Posta takarékpénztári könyvben, Katona István nevén helyezték el. 1913. febr. 21-én az összegyűlt pénzt, mivel az kevésnek bizonyult, községi letétbe helyezték. Lehet, hogy ebből a gyűjtésből készítették, a ma is meglévő Lázár Lajos sírkövét. Akkor még tudták, ma már senki sem tudja, hogy Katona István melyik „Katona ághoz” tartozott.

        A keresztjárás 4. keresztje a temető bejáratánál lévő kőkereszt. Ismereteink szerint a keresztet az egyház állítatta, melyen az alábbi szöveg olvasható:

A BAGI BUZGÓ HÍVEK ÁLLÍTOTTÁK
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A LELKEK ÜDVÉRE
1908.

      Mivel a Historia Domusban úgy van írva, hogy „a régi temetőben lévő, teljesen oszlásnak indult kőkereszt helyett”, és a kereszten lévő évszám is megegyezik, hogy ez az a kereszt, amely akkor a „régi temetőben” lett felállítva. A kereszt felújítása igen indokolt lenne.

ANÉLKÜL, hogy részletesen foglalkoznánk a régi „Újtelep” parcellázásával, ténykent állapíthatjuk meg, hogy 1924 május 9-én a dühöngő nagy vihar az Újtelepen már sok ház tetőzetét lesodorta, úgyhogy több család kapott koldulási engedélyt. A „Bag Néprajzi Tanulmányok ” I kötetében Bag földrajzi neveinél a „Jakab” köznél idéztünk egy négy soros rigmust. Talán ennek köszönhetően eljuttatták hozzánk a teljes szöveget. Úgy tudjuk, hogy a szerző Angyal János, aki meg is zenésítette. A szöveget 1927-28-ban írták, az alábbiak szerint:

Bag községnek a legszebbik része,
Ki van lökve a nagyvölgyi szélre.
Oly rendezetlenek az utcái,
Csak repülőgéppel lehet járni.

Csak Angyal pék tud kocsizni rajta,
Mert már neki megszokta a grasztja.
De a múltkor Ő is úgy megjárta,
Hogy belefordult egy nagy vízmosásba,

Kenyérrel volt kocsija megrakva,
Mikor bedűlt a nagy vízmosásba,
Amíg neki segítség érkezett,
Vízmosásba keltek a kenyerek.

Pedig ez a legszebb utcán történt,
Ne vegye rossz néven a közönség.
Van még nagyobb vicc is a versemben,
Mit tapasztaltam a Jakab közben.

Sár van elég, azt mindenki tudja,
Az Újtelep nem járhat templomba.
Mert ki ott sár nélkül akar járni
Kaputáék gátjukra kell mászni.

A napokban a villany sem égett már,
Hogy ne lássák milyen nagy ott a sár.
Vagy tán azért nem égett a lámpa,
Hogy ne lássák meg, kik fúlnak a sárba.

      1934-ben döntenek a Malom utca kövezéséről. 1936. szeptember 26-án a Szőlő utca (Jakab közi rész) kövezését határozzák el. A munkát Palya József bagi kövező nyerte el négyzetméterenként 4 pengő 20 fillérért. Az egész költség 1379 Pengő 50 fillér.

A domonyi summásházra rászállott a gólya.
Vizet merít a szájába a summások számára.
Mosdjatok meg summáslányok, mert porosak vagytok,
Azt csak a Jóisten tudja, mikor szabadultok.

adatközlő: Locskay Istvánné (Bag, 1923.)

1276. november 18.
Kun László oklevele a veszprémi egyetem virágzásáról

      Tudja meg mindenki, hogy Veszprém városban azon időtől fogva, hogy Magyarországban Isten jóvoltából a kath. hit virágzik, a szabad mesterségek tanulmányai, melyek által főleg az isteni parancsok világosabban magyaráztatnak, valamint Párizsban, Francia országban a tanítók kitűnő tudományával s a tanulók nagy seregével, egész Magyarország egyházai közt növekedő hírrel fénylettek, és a törvénytudomány az ország jogai fenntartására ott főrangot foglalt el.

1234. november 24.
Moldva a magyar királyság alatt

      IX. Gergely intette Béla ifjabb királyt, hogy a besenyők közt (Moldvában) élő oláhokat a római egyház iránti engedelmességre szorítsa.