ÜLÖK A Tatárülés-tetőn, és arra gondolok, hogy a szájhagyomány szerint, a tatárok innen figyelték a felgyújtott falut. Valami nagy tragédia csak lehetett, mert Wellmann Imre könyvében azt írja, hogy Bag(h)-hoz tartozó puszta „Tatárölés”. Mindebből fogadjunk el annyit - régészetileg igazolt -, hogy a Tatárülés valamikor lakott terület volt. Csodálatos innen a kilátás. Megérdemelne egy kilátót. Csak ne kellene jobbra néznem a dutkási szőlőkre, a rendezetlen, a tájat rondító hétvégi bodegákra. Az egykori paradicsomkert, a bagiak féltett kincse elszomorító képet mutat. Ezért még nagy árat fogunk fizetni. Csak magamban kesergek tenni sokat nem tudok.
      Az én emlékeim a 30-as évek elejére szállnak csak vissza. Bél Mátyás még a híres bagi erdőről ír, ahol a makkoson 1000 sertés is meghízott. Most itt a Tatárülés-tetőn nem azt veszem számba, amit látok, hanem azt, ami már nincs.
      Hiányoznak a Nagypartról a partifecskék, Rókalukból a „lapinyulak”. Nincs már Malomárok-patak, hiányzik a Kisbagi-, Tóközi- a „Ganajosgödri”-tó. Nincs már a Mocsolyáknál bíbicmadár, a Kis-galgahídnál tarajos gőte. Nem sorolom, mert felsorolásom úgyis hiányos lenne. A pusztulás nem most kezdődött, de most annyira felgyorsult, hogy a végzet határához közeledünk.
      Nagyszüleim 1917-ben vették meg a hévízgyörki Dobronay-szőlőt. A végén lévő kút vizét nem kihúzni, de meghúzni sem lehetett. 1990-ben először, és az idén a kút másodszor is ki van száradva. A természet figyelmeztet, de tenni csak közös erővel lehet. Mi tesszük dolgunkat!

Dr. Balázs

A KERÉKPÁROZÁS egészséges, környezetbarát és gazdaságos, megfelelő személyi- és tárgyi tényezők alkalmazásával kevésbé veszélyes. Örvendetes, hogy falunkban is mind több ember kerékpározik. A Helytörténeti Baráti Társulat Kerékpáros Szakosztálya fáradhatatlanul és rendszeresen törekszik a biztonságos kerékpározás helyi követelményei kielégítésére. Tagjait edzéseken, túrákon, versenyeken képezi a kerékpározás előnyei kihasználására, az esetleges veszélyforrások elhárítására. A műszaki- és biztonsági követelmények, az előírások betartásának megkövetelése, a gyakorlás, az eredményes versenyzés, az élményekben gazdag túrázás, a mindennapi használat szempontjából is eredményekhez vezet. Ehhez kérjük a község segítségét, az úton közlekedőkkel szembeni türelmet, figyelmet, a járófelület egyenletességének a biztosítását, árkok, gödrök befedését, korláttal való ellátását.
      Önkormányzatunk jelentkezett a Közlekedési-, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium kerékpárút építésére kiírt pályázatára, reméljük nem eredménytelenül. A kerékpározás érdekében ezért is kérjük a polgármesteri hivatalt, a lakosságot, hogy az érvényes szabályok szerint képezzék ki az épületek, telkek előtt az utat, a járdát, az autó garázsba való bevezetése műtárgyait stb., melyek eltérő esetben a víz-, gáz-, kábelépítés munkálatait is nehezítik. Egyszer talán azt is elérjük, hogy a bagi vasúti megállóhelyen megépül a korszerű peron, és másokkal együtt a falunk lakosai is szállíthatnak kerékpárt a vasúton.

Szakosztályvezető

A JEGYZŐ előtti kereszt után a második kereszt az Alvégi kereszt, melyet a keresztjárók meglátogattak. A keresztet Balázs István ácsmester készítette tölgyfából. A kereszten vésett betűk, az alábbi szöveggel:

Imádunk téged Krisztus Jézus
Mert te a szent kereszted által
Megváltottad az egész világot
Állította: Katona Ferenc és neje az Úrnak 1944. évében

      A kereszt gondozója Katona István. A kereszt sérülés nélkül átvészelte a II. világháborút. A korpuszon lévő sérülés az idő múlása. Felújítva még nem volt.
A kereszt mögött megépített trafó nagyon rontja a kereszt megjelenését. A fakereszteket időnként újjá kell építeni. A jelenlegi kereszt helyén korábban is állt már kereszt. A kereszt fontos hely megjelölés volt, mert itt vált szét a régi postaút és a Hévízgyörk felé vezető út. E helyet valamikor úgy is nevezték, hogy „Juhász sarok”. Juhász Józsefé volt a szélső ház, akit úgy is hívtak, hogy „Ördög Jóska”. Az egyik unokájának elmondása szerint, a mostoha azt mondta: „Te, gyerek olyan rossz vagy, mint az ördög.” Rajta is maradt az élete végéig, pedig tisztességes ember hírében állt.
      A sarok másik oldalán Balázs András és felesége Katona Brigitta 1927-ben vagy 1928-ban házat építettek, akiket csak úgy hívtak, hogy „Bregitáék”. Balázs András 1942. június 19-én évi 75,-Ft-ért három évre bérbe veszi a bagi halászterületet. Ő volt az, aki utoljára, a nyári hónapokban bő vászongatyát viselt.
      A Hévízgyörk felé vezető út bal oldala csak 1945-után kezdett beépülni, melyet Alsó-kenderföldnek hívtak. Hivatalos neve Rétszél-dűlő. A jobb oldal be volt épülve, hisz a „Major kocsma” már 1848-ban - akkor Új kocsma néven - padlózott ivóban fogadta a vendégeket, igazi kármentővel.
      A községen végig haladó postaút itt a Juhász sarkon fordult északkeletnek, mely mellett elterülő szántót Vándorszállás-dűlőnek nevezték. A régi postaút egy rövid szakasza megtalálható a Belgákon, a Galgán átvezető híd helye pedig egyértelműen meghatározható.
Ezen a sarkon négyszer fordult be a Szent Koronát szállító kocsi, és a bakon ülő kalapot emelt a kereszt előtt elhaladva, ha volt már ott kereszt 1805-ben. Abban az időben a bakon ülő kocsis, ha kereszt előtt haladt el, megemelte a kalapját. Állj meg hát utak vándora s emeld meg te is kalapod !

      Gróf Batthyány Lajost, szül. 1809. febr. 14-én, az első független magyar minisztérium elnökét a katonai törvényszék kötél általi halálra ítélte, és az ítélet reggel 7 órakor volt végrehajtandó, de közbejött akadály miatt az lehetséges nem volt, s azért este 5 óra után a pesti „Újépület” nevű kaszárnya mögött agyonlövetett.
      Aradon 12 tábornok és 1 ezredes végeztetett ki. Agyonlövettek: Kis Ernő 49 éves altábornagy, főhadikormányzó, a magyar érdemrend középkeresztese, több milliót érő jószág tulajdonosa, Dessewffy Arisztid (Részt vett a turai csatában is. Szerk.) 47 éves tábornok és Lázár Vilmos 34 éves ezredes.
      Felakasztattak a következő tábornokok: Aulich Lajos 57 éves hadügyminiszter, az érdemjel középkeresztese, Nagy Sándor József 45 éves, gróf Vécsey Károly 42 éves, Török Ignácz 54 éves, Lahner György 53 éves, Knézics Károly 41 éves, Pültenberg Ernő 35 éves, gróf Leiningen-Westerburg Károly 30 éves, Schweidel József 45 éves, az érdemjel középkeresztese, neki néznie kellett a végrehajtást többi társain.

      A „Bag Szülőfalumért” Alapítvány 1993. évi ösztöndíját Deme Judit (Bag, Petőfi u. 6. sz.) VIII. oszt. tanuló nyerte el.

~ oOo ~

      Községünk 1994. április 2-án lesz 600 éves. Ez alkalomból a régi posta épületben, postai alkalmi bélyegzés lesz. Ünnepségsorozatunk méltó része lesz, Bereczki István közreműködésével egy reprezentatív bélyegkiállítás.

MINDEN bizonnyal az alább felsorolt nevek vitára adnak okot. Az adatgyűjtés is meglehetősen nehéz volt, hisz az emberek hetven év távlatában, emlékeikben nem tévedhetetlenek. Az utókor tisztelete viszont arra kötelez, hogy felsoroljam mindazok nevét, akikét a kutatás során megemlítettek. Bizonyítást nyert az is, hogy ugyanazon személy több csapatban is játszott. Talán nem is az a fontos, hogy ki, melyik csapatban játszott, hanem az, hogy milyen sok fiatal sportolt, a szó igaz értelmében.
      Ahogy vissza lehet forgatni az idő kerekét, azt állapíthatjuk meg, hogy egy-egy baráti kör alakított egy csapatot. Ezt erősíti, hogy Tószegi (Tariszka) Gyuriék mint fűnyestők, keresetükből vásárolták a trikót. („Kispiros” 1928-ban. A trikó tiszta piros volt, címerrel.) Csak Angyal Jóskának volt csukája (cipész volt), a többiek bakancsban futballoztak. Ami csodálatos, hogy hetven év távlatában is élnek e nevek. Ki merne ma arra vállalkozni, hogy összeállítsa az utóbbi öt év játékosainak névsorát. Igaz, akkor bagiak is játszottak a csapatban.
      Ide tartozik még egy gondolat. A hetven évvel ezelőtti játékosok életük végéig olyan erkölcsi támogatást (erkölcsi szponzorok) jelentettek a bagi sportéletnek, melyre mindig számítani lehetett. Ma, lassan félre húzódnak az „érdekszponzorok”, erkölcsi szponzorok pedig nincsenek. Birtokomban van egy feljegyzés 1971. jún. 2-án 19 órakor tartott vezetőségi ülésről, mely szerint az ünnepi közgyűlést júl. 17-én tartották. 500 db meghívót küldtek szét. Kérjük, akinek e meghívóból van, juttassa el hozzánk, mert fontos sporttörténeti adatra derülhet fény.
      Tartozom még egy kérdés megválaszolásával, mégpedig, hogy Katona Vincét miért hívják Futó Vincének ? Katona Vince 1926-ban a járási versenyen futásban első díjat nyert, és 1927-ben is aranyéremmel díjazták, no meg egy zsebórával. Ezek hitelesen ma is igazoltak.

Nagypiros
(fehér trikó, piros csíkkal)

1. Tóth Sándor
2. Farkas János
3. Nagy Mihály
4. Lévai Ferenc (Aszód)
5. Lipták István
6. Ordenáncz Mihály
7. Bagi Mihály
8. Palya Mihály
9. Lotka Jenő (Aszód)
10. Gergely Péter
11. Lanczinger István
12. Katona Mihály (Kiska)
13. Kaputa János
14. Katona Vince
15. Keszőce László
16. Ecker Pál (H.györk)
17. Bolbás ? (G.héviz)
18. Deme Vendel
19. Boda János
20. Lipták Ferenc
21. Könczöl András (Anka)
22. Deme János
23. Deme Pál
24. Albert Ferenc

Kispiros
(tiszta piros, címerrel)

1. Nagy János
2. Nagy Lőrinc
3. Tószegi György
4. Könczöl Lukács
5. Angyal József
6. Katona Mihály (Hegyes)
7. Katona Miklós
8. Palya Vendel
9. Katona Ferenc (Kiska)
10. Balázs János
11. Gergely Sándor (Büszke)
12. Bencsik János
13. Gyurcsik Lajos

Lila-fehér csíkkal

1. Nagy Sándor
2. Nagy Dezső
3. Nagy Lajos
4. Könczöl Sándor
5. Könczöl Mihály (Szenti)
6. Bagi István
7. Horváth János
8. Kaputa Sándor
9. Könczöl Mihály (Cseri)
10. Balázs István
11. Gergely István
12. Angyal András
13. Gergely András (Táncos)
14 Tariszka András
15 Lanczinger Ferenc

Zöld-fehér csíkkal
Csak egy nevet tudunk: Bencsik Ferenc

      Ezek a csapatok már vendégszerepléseket vállaltak, de egymást is pályára hívták. Akkor sem volt indulat nélkül egy mérkőzés. Tudunk olyan esetről is, amikor a pályán a felhevült játékosok kést szúrtak a fociba. Sorsdöntő volt az 1928. szept. 27-i döntés, amikor a harangozó- és kántor-földekből kimérték az új pályát. Az indoklásban olvashatjuk:„ ...a pályát minden földmunka nélkül el lehet készíteni.” A kimért terület 3750 négyszögöl volt.
      A kántort és a harangozót a községi földekből kárpótolták. Az aszódiak 1926. júl. 20-án vették bérbe a jelenlegi sportpályájukat, Az aszódiak 1931. jan. 22-én vételi ajánlatot tettek, 700 pengőt kínáltak a területért, melyet a bagiak 2400 pengőre értékeltek. Lévén közügy, a bagiak 1500 pengőt kértek a területért. Végül 1932. ápr. 11-én a bagiak 1500 arany pengőért eladták a területet, amely a gazdasági ismétlőiskola céljára volt fenntartva

Minek muzsikálnak nékem a kocsmában
Ha az én szeretőm nincs a mulatságban
Mert ha az itt volna, jobb kedvem is volna
De mivel, hogy nincsen, semmi kedvem sincsen.

Pirosbagi templom dróttal van kerítve,
Sugár jegenyefa hajlik tetejébe,
Sugár jegenyefa válik a levéltől
Én is elválok a kedves szeretőmtől