„ A   s z ü l ő f a l u é r t   l e h e t   s o k a t   t e n n i,  d e   e l e g e t   s o h a ”
II. ÉVF. 1.         A  HELYTÖRTÉNETI   BARÁTI  TÁRSULAT  TÁJÉKOZTATÓJA          1993. MÁRCIUS

 


Egres

A FÖLDRAJZI NEVEK gyűjtése során nem kerülte el figyelmünket az Egres név. Ahogy kutattunk utána, örömmel állapítottuk meg, hogy községünk egyik legrégibb földrajzi neve. Ezért kapta a Tájékoztató az „Egres” nevet. Első okirati említés 1698. február 7.-éről való. Aszódi Márton, 40 éves, a váci püspök kosdi jobbágya, a feltett kérdésre így vall:

„Az Juharos nevű kútnál midőn hánták volna az hányást és hogy ott hasítaná az Domonyi határt az Aszóditul, onnan tovább a mély árkon ki edgy Egres nevű hajdani Malomra, fel az Bagi delelőre vinne.”

      Honnan tehát-e név és mit jelenthet? Thuróczy János „Magyarok krónikájá”-ban ez olvasható:

„András király pedig az Úrnak Ezerkétszázharmincötödik esztendejében, uralkodásának harmincötödik évében költözött az Úrhoz. Teste az egresi monostorban nyugszik boldogan.”

       Egres, ma Igris, Romániában található. Tehát már 1235-ben Egres nevű falu is volt, ahová királyt temettek.
      Az egres köszméte, piszke (Ribis grossularia) a kőtörőfűfélék családjába tartozik, bogyós gyümölcs-nem. Hazája többek között Kaukázus és a Himalája. A házikertekben mindenütt megtalálható, de hegyi erdőkben vadon is megterem. Tehát a vándorlások korából ismerhették őseink. A honfoglaláskor vidékünket a törzsek megszállták és vadon termő egrest találhattak s nevezték el Egres-völgyének. Egres-patakhoz a bagiak történelme ezer szállal kötődik.

Dr. Balázs

Nekünk is vannak örököseink!
Otthon vagyunk?


JÓK-E, VAGY ROSSZAK Bag adottságai, környezetéhez viszonyítva? Nincs városi címünk, mint Aszódnak, nincs kastélyunk, mint Turának, nincs víztározónk, mint Galgahévíznek, nincs Árpád-kori templomunk, mint Hévízgyörknek. Mégis büszkék vagyunk arra, hogy baginak születtünk! Szeretjük piros tornyos falunkat, melyben nem csak a házainkat, hanem az útjainkat is magunk építettük.
      Van vasutunk, kaptunk autópályát is. Úgy utazhatunk el innen, ahogy csak akarunk. De vajon itthon otthon érezzük-e magunkat? Ismerjük-e múltunkat? Emlékszünk-e rá, hány malom fűződött a múltban az Egresre? Gondolunk-e arra, hogy ezt a múltat kamatoztatni lehetett volna a turbinamalom helyreállításával, s a Malom-tó megmentésével? Gondoltunk, de nem rajtunk múlt. Fogadjuk megnyugodva, hogy a csónakázó-tó helyett benzinkutat terveznek építeni a falu tüdejében? A sztráda másik oldalán, a bagiak régi sportdiadalaira emlékeztet a labdarúgópálya. A hídon túli edzőpálya pedig arra, hogy így ugyan nem szabad valamit csinálni, de akkor sem lesz semmi következménye.
      A régi dicsőség bagi focistákról szólna, obsitos pestiekről, akikhez valóban közel áll Bag, de nem a szívükhöz, hanem gépkocsijuk kilométer-számlálójához. A gödöllői költségvetés egymilliárd- kétszázmillió forint bevétellel számol. A bagi körülbelül 80 millióval, Gödöllő hárommillióval támogat három sportklubot. Bag több mint egymillióval a focit. De vajon ki tudna-e állni bagiakból serdülő-, ifjúsági-, és - Uram bocsá' - felnőtt csapat? Ha meggondolatlan döntésekkel elveszítjük örökségünket, oda a jövőnk is.

- palántás -


Adatok Bag sporttörténetéhez
II. rész

AHHOZ, HOGY A kort és a kialakulás körülményeit megértsük, tekintsünk vissza a történelem lapjaira. A Magyar Távirati Iroda jelenti Párizsból 1920. jún. 4-én: „A magyar békeszerződést ma délután 4 óra 30 perckor aláírták a Trianon palotában.” Erről most többet nem írok, mert ma már mindenki részére hozzáférhető valamennyi jegyzőkönyv. Annyit azonban igen, hogy a békeszerződés 104. cikkelye kimondta: „A magyar hadsereg katonai erőinek összessége 'nem haladhatja meg a 35.000 főt, beleértve a pótkeretek alakulatait is.” Kiútkeresés volt tehát, az 1921-ben megalakított levente szervezet. Levente, a régi szóhasználatban: hős, vitéz. Árpád fejedelem egyik fiát is Leventének hívták. Ma is népszerű e fiú utónév.
      Lehet, hogy a Levente Egyesület közrehatott abban, hogy 1922. dec. 15-én a bagi képviselőtestület olyan határozatot hozott, mely szerint utasította az elöljáróságot: „Testnevelés céljára játszóteret alakítsanak ki.” Az akkori tulajdonviszonyokat ismerve, ez nem látszott könnyű feladatnak, hisz a községnek ugyan volt szántó-, rét területe, de az nem felelt meg e célra. Hallgattak is a honatyák (akkor még honanyák nem voltak) míg 1924. szept. 10-én községi testnevelési bizottságot választottak. Tagjai: Németh István, Tóth János, Boda Gábor.
      Tevékenységükről jelenleg semmit sem tudunk, de úgy gondoljuk, hogy munkájuk a „levente” tevékenységének irányába hatott. Bagon 1925. júl. 19-én alakult meg a Levente Egyesület. A testgyakorlásra kötelezettek névsorában 266 fiatal szerepelt. Levente-köteles volt minden 13-21 éves fiatal. Ha el is fogadjuk a kiképzés szigorát, el kell viszont utasítanunk annak, testileg is kikényszeríthető módszerét. Ténykérdés viszont, hogy az államilag szervezett testgyakorlás elősegítette a spontán alakuló sportolást, ezen belül is elsősorban a labdarúgást, ahogy akkor mondták: a futballt (football, angol eredetű szó, labdajátékot jelent).
      A futball játékhoz hely kellett, mégpedig nagy hely. Ahogy azt Balázs István (Nagybalázs) elmondta, ők a legelőn (a jelenlegi Nagymező úti részen) játszottak, futballoztak először. Kaput maguk csináltak, de először csak a levetett kabát, nadrág volt a kapu és a labdájuk rongyból készült. Sokszor figyelték a Javítósiakat, akik vasárnaponként szigorú felügyelet mellett átjártak Bagra és a faluvégén fociztak, a kereszt mellett. (a jelenlegi kocsma helyén). Később a laposokon a „Kiscsiga-domb” mögött, (ma már a domb nincs meg, elhordták, Liget és Tavasz utcai házak vannak rajta).
      Egy időben több csapat is volt, inkább úgy mondanám, hogy baráti körök. Ezek az önszerveződő csapatok is serkentették a község vezetőit, hogy döntsenek. De kényszerítette a központi hatalom is, mert - ahogy már utaltam rá -1925-ben megalakult a „Levente Egyesület”. Később látni fogjuk a kezdetnél ott volt Begidsán József, akit 1921. jún. 28-án nevezték ki aljegyzőnek és 1922. dec. 14-én adóügyi jegyzőnek.

( folytatjuk)

Kérdések: Katona Vinczét miért nevezték még: Vince Vincének, Kiskalára Vincének, Futó Vincének?

Magyarország emléknapjai
1848. március 15.

      Az ifjúság mozgalma Pesten. Petőfi, Jókai, Vasvári (Fejér Pál) s a többiek csatlakozásra hívták fel az egyetemi polgárokat s ezekkel de. 10 órakor nemzeti zászló alatt Landerer hatvani utczai nyomdájába mentek, hol a petitiónak így kezdődő 12 pontját: „Mit kíván a magyar nemzet? és Petőfi Nemzeti dalát: „Talpra magyar, hí a haza” censura nélkül kinyomatták és a nép közt kiosztották. Du. a Múzeum térről a Városházához indult népgyűlés követelte a tanácstól a petitió elfogadását, mely azt magáévá tette.


(I)gazság!?
EGY TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉT, a fejlődés irányát nagyban meghatározza, hogy az építkezni szándékozó fiataloknak van-e, vagy hozzájuthatnak-e megfelelő építési telekhez. Anélkül, hogy részleteiben vizsgálnánk az állomáson túli terület megfelelőségét, a hátrányai ellenére is azt mondhatjuk: beépítésre alkalmas. Nem vizsgálva egy adott telekre fordított költséget, biztosra vehetjük, hogy a ráfordítás sokkal többe került, mint a telek jelenlegi eladási ára.
      Csak egy tényezőt említünk. Általános tapasztalat, hogy a parcellázott terület 1/3- része nem értékesíthető. Egyszóval, jóval többe került, mint amennyi bevétel származik a telek árából. Ezzel egyet is értünk, mert segíteni kell a bagi építkezőket. Az viszont már vitatható, hogy a bagiak pénzén kialakított telkek jelentős részét miért kell, mondjuk a pestieknek olcsóbban eladni, mint amennyibe a községnek került. Ma már nem sok eladatlan telek van. Ezért javasoltuk, hogy csak bagi lakosok kaphassanak telket, vagy ha más településbeli akar telket vásárolni, az fizesse meg a tényleges árat. Ez nem megkülönböztetés, a mi pénzünk fekszik benne.
      Ellenvéleményünket mellőzve, a képviselőtestület ráduplázott. Most már egy pestinek egyszerre két telket is eladnak. Szinte biztosra vehető a törvény kijátszása, s egyben beismerése a rossz telek alakításoknak. Bárhogy is van, rövidesen a bagiak nem tudnak hová építeni, mert nem lesz telek. Az újonnan megválasztandó képviselőtestületnek meg nem lesz pénze új telkeket osztani.


Közmondás

      Ebül szerzett jószág, ebül vész el.

      
Közmondás: szélesen elterjedt, önállóan használt szókapcsolat, illetve mondat, amely valamilyen közkeletű igazságot, tapasztalaton alapuló életbölcsességet fejez ki.


Cinkosok közt vétkes, aki néma...

 

AHIDEGHÁBORÚNAK vége, helyette forró harcok színtere országunk. Válságzónában élünk, mind kül-, mind belviszonyaink között.
      Népünk megnyomorítva, lelkében negyven évet várt a változásra, de ujjongó öröme helyett csak közömbösség, reménytelensége növekszik. Többen keseregnek, mint akik örülnek a szabadságnak. A hívő keresztény ember nem ismeri a reménytelenséget, mert nehézségeiben megjelenik előtte a halálra üldözött „Kisdedből” lett Megváltó, akinek születését, a kétezredik év küszöbén is milliók örömmel és reménységgel ünneplik. Töprengésünk legnehezebb része, amikor önmagunknak kell felelni önmagunkról. Ez egy emberfeletti feladat és erre csak azok képesek, akik nemcsak kifelé, de befelé is képesek őszinték lenni. A vizsgálódás ezen része, azonban nem tartozik a nyilvánosság elé, de a másik igen. A lakosság többsége őszintén vágyta a változást. Most úgy érzi, hogy ez nem történt meg. A politikai és gazdasági „napraforgók” továbbra is sütkéreznek. Sőt, a szabadrablás lehetőségét kihasználva vágyuk egyre fokozódik az elismerés a gondtalan élet iránt. Tovább rontja a köz -hangulatot, hogy a mai napig nem történt meg a vizsgálat azok ellen, akik a múltban a nemzet és polgárai ellen súlyosan vétettek.
      A „médiaügy” közéletünk terjedő rákbetegsége. A hírszolgálat nagyhatalom, és akinek kezében van, az a közvélemény irányítója. Tárgyilagos, tisztességes hírszolgálatra van szükség. Ami ezen a téren zajlik, a nép számára egyre érthetetlenebb. Az aranybulla után a rendek a székesfehérvári országgyűlésen - a király akarata ellenére - a nádort és a nem megfelelő embereket elzavarták, ma 760 év után, a nép s a kormány, az alkalmatlan vezetőket nem vagyunk képesek meneszteni. Tisztaságot, igazságot a közéletbe, mert erre vágyik a nép, s elsöpri azokat, akik őt félre tájékoztatják és nem segítik elő boldogulását. Ma boldogulni csak munkával és összefogással lehet. Aki a maga helyén nem tesz meg mindent, az vonuljon vissza a nép szolgálatából.

„gyom-irtó”

Pályázat

      „Bag Szülőfalumért” Alapítvány pályázatot hirdet, a bagi VII. osztályát befejező tanulói részére. A pályázaton részt vehetnek azok a tanulók, akiknek az év végi tanulmányi eredménye, legalább a 4.0-t eléri. Az alapítvány csak bagi személy részére teszi lehetővé az ösztöndíj odaítélését.
      Az alapítvány kimondja, hogy a tanulmányi eredménnyel kapcsolatban bagi személynek tekinthető mindenki, akinek legalább egyik szülője, a kedvezményezett születésekor bagi illetőségű és gyermekkorának nagyobb részét Bagon töltötte el.
      A pályázatot „Bag Szülőfalumért” Alapítványhoz, Bag Dózsa Gy. út 50. lehet benyújtani. A borítékra, feladó nélkül rá kell írni: Pályázat. Beküldési határidő 1993. aug. 1.

Sárgul a falevél

Sárgul a falevél, ha lefújja a szél
Én is egyszer ősszel, így hervadok majd el...
Így hervadok majd el.

Kis madárka szállj el, bánatimat vidd el.
Szállj el kis madárka, idegen országba.
Én majd itt halok meg, én majd itt pusztulok,
Haldokló hazámban.

Adatközlő: Balázs János (1914)


(Balázs János gyalogsági szkv. tizenhét hónapot harcolt a brijanszki erdő poklában. Vitézségi éremmel tüntették ki.)


Felhívás

      A Helytörténeti Baráti Társulat méhész tagjai, ellenszolgáltatás nélkül, szívesen vállalják 2-3 olyan érdeklődő fiatal tanítását, akik méhészkedéssel szeretnének foglalkozni.

      Várjuk két olyan nemes törekvésű fiatal jelentkezését, akik hajlandóak egy évben két napot dolgozni, természeti-, s egyben történelmi jussunk megmentésén.

index