Nagyközségünk

Története

Bag Nagyközség a Gödöllői Dombság Észak – Keleti szélén fekszik, ahol az Egres-völgye és a Nagy-völgy kitárul a Galga völgyébe és az Egres-patak a Galga patak medrébe ömlik. A gazdag régészeti leletek, a területén – évezredekkel előbb – élt emberek településeinek nyomai, arról tanúskodnak, hogy története még sok ismeretlent tartalmaz. A három völgy mind árulkodik hasonló nyomokról. Köszönhető ez a Szolnokról – Vácra illetve Kassáról – Budára és fordítva irányuló kereskedelmi, népvándorlási és egyéb útvonalak kereszteződésének. Így jutottak el a honfoglaló magyarok is, településünkre – feltehetően Ákos nemzetsége – amit az Árpádkori leletek is bizonyítanak.
Bagon, az őskorból, a késő neolit korból (lengyeli kultúra Kr. e. 2100-1800) jelentős leleteket találtak a Nagy-völgyben, a Tatárülésen, a Fő utcán, amelyek hasonlóan más Galga parti lelőhelyek leleteihez, lakott területről árulkodnak. Így joggal feltételezzük, hogy ekkor már Bag is, lakott hely volt.
A rézkor középső szakaszából (bodrogkeresztúri kultúra Kr. e. 2200-2100) és kései szakaszából (péceli kultúra (Kr. e. 2100-1900) is kerültek elő edények.
A bronzkor korai szakaszából (hatvani kultúra Kr. e. 1800-1600) hamvasztásos sírra és edényekre bukkantak, a középső szakaszából (Kr. e. 1700-1300) urnatemetőt találtak a vasút nyomvonala mentén. A késői szakaszból (Kr. e. 1300-1200) a halomsíros kultúra leletei kerültek elő több helyszínről: edénytöredékek, bronz használati tárgyak, díszek.
A vaskor (Kr. e. 700- időszámításunk kezdetéig) korai szakaszából is tártak fel edénytöredékeket, ill. a kelta nép által használt, időszámítás környéki kemencét. Szkíta, szarmata (sírok a I. századból), császárkori (kvád), és avar kori leletek kerültek elő.
A Kr. u. III.-IV. századbeli (települési, temetői), a népvándorlás kori – hasonlóan a Tatárülésen és a jelenleg nem pontosan ismert helyszínű “Betu pori” néven jelölt földvárak – régészeti leleteinek feltárása még várat magára.
A középkorból (IX.-X. század), már feltehetően a honfoglaló magyarok nyomaiként, edénytöredékre és orsógombra leltek. A Diósberki-dűlőben Árpádkori temetőt fedeztek fel. Szomszédságában hajdan lévő Liget, ill. Oroszló falu emlékanyaga került elő.
Nagyközségünk nevének első írásos említése egy 1394-es oklevélből ismert. Eredete tisztázatlan. Honlapunkon is volt már szó eredete meghatározásának feltevéseiről. A legújabb kutatások alapján vélelmezhető, hogy eredete visszavezethető a honfoglaló magyar törzsekhez csatlakozó, vagy az államalapítás első évszázadaiban betelepült, Szent István intelmei szellemében befogadott és gyámolított vendégektől és jövevényektől: a besenyőktől eredeztethető. Bag szó – besenyő, török, perzsa, örmény nyelvben ismert – jelentése: kert.

Történetecskék

Dokumentumok

 

Élő virág most is

Községünk halottja nyugszik e sír alatt,

Alussza álmát virágos föld alatt.

Virágzott maga is, míg e földön járt-kelt,

Élő virág most is, mert érzelmeket kelt.

 

Te harcba szálltál értünk és szabadságunkért,

Te kardot rántottál Szent Magyar Hazáért.

Emléked őrizzük örökké lelkünkbe,

Bevéstük nevedet örökre szívünkbe.

 

Tóth (Halász) Mihály – temetőnkben,

a fa kereszt mellett nyugvó hősi halottakra,

emlékezvén – az 1930-as évek elején.

/Lejegyezte: Balázs Gusztáv. Bag. 1999./

A Malom utcából

/Felszólalás/

Elmúlt a jeges tél.

Esős tavasz, s nyár lett.

Nem úgy a közös cél,

Utcánk java, és a tett.

 

Nem álltunk, mint ki várt.

De jót, semmit sem tett.

Felvágtuk, olvasztjuk,

S az út jege lé lett.

 

Hullt a hó, havas eső,

Ifjú tavasz árja,

Új sártengert termő,

Mit ősz hagyott hátra.

 

Csapoltuk, kaparván

Előle a gátat

Megállt, hol az utcán,

Keréknyom ad választ.

 

Ezernyi vaskerék

Felszántotta pálya,

Süllyedt a szint, fenék,

Terepnek alája.

 

Nincs mód, hogy lefolynék,

Inná meg a bálna!

Szivárgott elfelé,

Majd felszállt, mint pára.

 

Eljött a meleg nyár.

Fojtó takaróval

Befödte a virág

Szirmát, embert porral.

 

Fatörzs, fiatal volt,

Virágpad előtte…

Mi szép volt, -lerombolt,

Elhúzta a lőcse.

 

Bezárt ablak, ajtók,

Szellőzetlen házak,

Meszelt, bebarnulók,

Esőt csendben várnak.

 

Időben az sem jó,

Fuldoklik az élet,

Tüdőbajt termelő

Utcánk porzik. Mérgez.

 

Kétirányú közlekedés,

Egy nyomsávos pálya,

Beláthatatlan ívek,

S a gyalogos járda.

 

Segíts! Elme, erő,

Ki érzed a vádat,

Előtted elterülő

Utcánknak, hazánknak.

 

Bag, 1967. augusztus 31.

ÉLŐ KÖVEK

A Szent András-templom (1774) bemutatása

(BECSES NAP 2016. aug. 27.)

…és magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által. (1Pét 2,5)

Bevezető Szubjektív bemutatás, személyes nézőpont.Tekintsük ne csak az Istent, hanem az embert: aki megtervezte, felépítette, kidíszítette és a 2 és fél évszázad alatt beimádkozta.

Barokk: a XVII-XVIII. sz., főként a trienti zsinat (1545–63 ) utáni megújulás, az ellenreformáció kora. A belső megújuláshoz a külső veszélyek (reform., törökök) legyőzésének élménye társult, ami egy félelem nélküli, lelki és anyagi javakban bővelkedő életérzést hozott. Különös hangsúlyt kapott az Euch. szentségimádás, és a Mária-tisztelet 

 Historia

Ezen a helyen a Pongrácz-féle térkép Árpád-kori kerek templomot jelöl, majd ezt követően 5 öl hosszú fatemplomot. Későbbi gótikus elődjét a török által támogatott rácok pusztították el 1562-ben. A XVII. sz.-ban a törökök által megtűrt gyöngyösi Ferencesek missziót létesítenek Bagon, melynek minden bizonnyal nagy szerepe van abban, hogy a közösség megmaradt katolikusnak.

Bag 1740 után Grassalkovich Antal birtokába került, aki a Felvidékről római katolikus palócokat telepített ide. A jelenlegi barokk templomot, végrendelete szerint felesége, Klobusiczky Terézia építtette fel 1772-74-ig.

Külső

Az épület 34 méter hosszú, 14 méter széles, tornya 35 m magas. Bal oldalán  kis, egyenes záródású, szalagkeretes ajtó vezet a toronyfeljárat csigalépcsőjéhez. Fölötte kis, kerek ablak. A hajón két, egymástól távol álló, nagy, félköríves felső lezárású ablak helyezkedik el, a szentélyen pedig azonos magasságú de keskenyebb, a szentély zárófala ablaktalan. A régi sekrestye a templommal egy időben készült. Az utóbbi időkben ez kicsinek bizonyult így, a szentély déli oldalára nagyobb alapterületű új sekrestye épült. A szentély alatt altemplom  (kripta) helyezkedik el.

A toronyhomlokzat  két oldalán egy-egy félkörös felső záródású fülke, szobrai: Szt. János apostol kehellyel és evangélista jelképével a sassal, valamint Szt. András apostol hálóval és az andráskereszttel, ő egyben a templom védőszentje is.

A barokk mozgalmasságából a szép falpárkány, a szegmens és ellipszis ablakív és az eredetiben helyreállított hagymaíves toronysisak vonal mutatkozik. Egyetlen tornya kissé kilép a főhomlokzat síkjából.

Tornya 1944-ben megsérült, ideiglenes befedése után, Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében 1961-ben újjáépült, majd 2014-ben ismét a II. vh. előtti  hagymaidomú sisakját kapta vissza. Ekkor a toronyóra is felújításra került és a sisak csúcsán lévő Sőregi István bagi kisiparos által készített kereszt arany bevonatot kapott.

1916-ban az orgona ónsípjait és a nagyharangot rekvirálták. A lélekharang megmenekült, mert az iskolacsengőt adták le helyette.

A tornyot 1945-ben ágyúlövés érte és az I. világháború után megmaradt 1737-es és 1772-es harangjai megsérültek. A legkisebb harang 0,4 q 40 cm, 1952-ben készült. Kerekharasztra került át ajándékként a 2000-ben épült Szt. László templomba, helyette nagyobb készült. Jelenleg 3 harang lakja a tornyot:

súly,     alsó karimaátmérő   és öntési ideje szerint:

6,5 q      95 cm,                     1952.

3,8 q      75 cm,                     1894.

1,6 q      54 cm,                     2000.

Főbejárata barokk, füles, záróköves kőkerettel, a nemrégiben felújított ajtón a régi pántok találhatók

Belső tér

A porcelán szenteltvíztartón egyenlő szárú görög kereszt (IC XC NI KA : Jézus Krisztus győzni fog).

Keresztvetés: őskeresztények is használták, megszentelés, megáldás, Istennek ajánlás, a megváltásra emlékeztet, Atya, Fiú, Szentlélel, hitvallás (Nyugati egyh: kis~, jobb kéz hüvelykujjal rajzolás; ~: VIII. sz. óta, bencések nyomán, 5 ujjal (Krisztus 5 sebe), balra kezdve;  K-i keresztények: 3 ujjal (Szentháromság), jobbra kezdve., nagy (görög) ~ lábfejet érintve)

Az oldalkápolnában (gyóntató fülkében) Pieta-szobor található szemben vele a Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya (magyar koronával).

Amellett Padovai Szt. Antal (1195-1231) szobra áll, karján a Kisjézussal, kezében a tisztaságot jelképező liliommal. Cassa pauperum: (szegények perselye) A XIX században egy francia lelkipásztor, fölállította templomában szobrát és alatta egy perselyt helyezett el ezzel a felirattal: Szent Antal kenyere. Ami pénz összegyűlt, kiosztotta a szegényeknek. Példája azóta elterjedt az egész világon.

A karzat mellvédje enyhén kidomborodó, nyomott kosáríves nyílással, alatta is csehsüveg boltozat, felső ívén Dávid király koronával és a zsoltározó hangszerrel mizmorral, Neki tulajdonítják mintegy 150 zsoltár megírását. Alatta két angyal húros ill. orgonaszerű hangszerrel (ez lehet Szt Cecília, az énekesek védőszentje), valamint a kosárív alatt lévő 9 virág, amely a 9 angyali kart jelképezi.

A II. világháborúban lerombolt toronnyal az orgona is megsemmisült. Az 1948-ban készült 15 változatú Schaeffer János orgonáját felújította, átépítette és bővítette Keve József, Gergely Ferenc és Baróti István orgonaművészek tervei alapján1999-ben. Az Elektromos trakturájú játékasztal 3 manuálos, 30 regiszteres (30 fajta hangszín, sípsor) kb. 1747 sípja van. Érdekessége, hogy a II. és a III. Man. Redőnyben van. Három nyelves sípsora van. Pedálon: 16′ /lábas/ Fagott, I.Man.: 8′ Trombita, III. Man.: 8′ Oboa. Az I. Manuálon van egy három soros 2′ Mixtúra. A könyéken ez a legnagyobb orgona, különleges hangzást biztosít a két redőnymű. Az itt fellépő számos művész megcsodálta.

A hátsó fülkékben missziós kereszt ill. Krisztus a kereszten. (édesapám mesélt róla; az egyik húsvéti missziós játékhoz ezt használtuk,)

 Szépen kiképzett tágas belső tér. Két boltszakaszos hajó, egyboltszakaszos szentély, csehsüveg boltozattal fedve. Kosáríves diadalív. A hajótér lesarkított. Hármas tagolású falpillérek között rendkívül széles kereszthevederívek. Az oldalfalak fél-nyolcszögű tagoltsága a barokk jellemzője,  a hátsó boltozaton Szűz Mária mennybevétele és megkoronázása.  A középső boltozaton a hegyi beszéd jelenete látható, amint Jézus a nyolc boldogságról beszél.

Az oldal hajlatban Mária és Jézus monogramja. A krisztogram eredetileg az ókeresztény korszak egyik leggyakoribb ikonográfiai motívuma, a görög ΧΡΙΣΤΟΣ szó kezdőbetűiből kialakított X (khi) P (rho) betűszimbólum. Kétoldalt az alfa és ómega, a görög abc első és utolsó betűje a Krisztusban gyökerező kezdetet és véget jelképezi.

Jobbra Jézus Szíve- mellékoltár Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a hüposztatikus egység (gör. unio hüposztatika) Jézus Krisztusban az emberi természet egyesült a Fiú isteni személyével, mint létének alapjával. A kalkedoni zsin. dogmaként mondta ki, hogy a Fiú isteni személye az isteni és emberi természetet mint sajátját birtokolja, s azokon keresztül kifejezi magát mint valóságos Isten és valóságos ember (DS 301). A II. konstantinápolyi zsin. használja ezt a  kifejezést, hogy a két természet a „személyben” egyesült.

Volt egy hordozható Jézus szíve szobor is, most a Javító Intézetben van Aszódon.

Balra Lourdes-i mellékoltár található. Évtizedeken keresztül végezték előtte a lurdi ájtatosságot. (lourdes-i jelenések: 1858. febr. 11.-júl. 16.: a Boldogságos Szűz Mária megjelenései, a 14 éves Soubirous (Szt) Bernadettnek 18 alkalommal jelent meg Szűz Mária ). A Lourdes-i Szűz Mária hamar közel került a falusi emberek szívéhez, A XX. század elején kialakult a falvakban lourdes-i ájtatosság végzése, a Galga mentén nem volt olyan magyar falu, ahol nem imádkoztak volna hozzá. Lurdi kilencedet február 2.-án Gyertyaszentelő Boldogasszonykor kezdték el és február 11-én a jelenés napján fejezték be. A búcsúját mindig a templomba tartották, gyertya volt a kezünkbe és körmenetet tartottak a templom körül.

A mennyezeten díszes csillár volt korábban, a tartórúd még látható. A falakon a 14 stáció domborművei láthatók. (felmondásom története)

Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor (1207-1231) a kötényében rózsákkal. Fején korona jelzi királyi származását, kötényében rózsa van – utalva legendájára, mi szerint, mikor férje korholta a szegényeknek mindig kenyeret adó Erzsébetet, a kötényében a cipók rózsává változtak.

Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra (1873–1897), kereszttel rózsával, aki megmutatta rövid életével az Úrjézus iránt érzett szeretetét: Betegszobájában a feszületet szorosan átkulcsolva tartotta, s mikor egy alkalommal rózsát hoztak neki, sziromról sziromra bontva a virágot, a szirmokat az Úr sebeire tette. ,,Istenem, szeretlek!” – ez volt az utolsó szava

A szentély homlokzatán egy bárány zászlóval magát Jézust jelenti, ahogy egy pecsétekkel lezárt könyvön ül. Ez a Jelenések Könyve szerinti kívül belül teleírt könyvtekercs, amely 7 pecséttel van lezárva. Az alatta elhelyezkedő 12 virág jelentheti a tizenkét apostolt.

A régi szószék az oltárral egyidős, egyszerű, lapos hangvetővel, négyszögletes alaprajzú kosárral, amelynek középső mellvédtáblája kissé ívelt. A csúcsán Mózes kőtáblája látható a tízparancsolat törvényeit jelző római számokkal. Homlokzatán a Szentlélek ábrázolása található galamb formában, mutatva, hogy a prédikációk célja az, hogy a Szentlélek Úristen szálljon a prédikátorra és ránk is.  Nagy ünnepeken az atyák még mikrofon nélkül onnan prédikáltak.

Szentély

A II. vatikáni zsinatot követő liturgikus reform szellemében a korlátot elbontották, a főoltár elé ún. szembemiséző oltár került, ahol a pap az áldozatot bemutatja.

A mennyezet freskói térhatású ábrázolás módjukkal kitágítják a teret. Az össze felé tartó, kupolát képező festményelemek az eget és földet egyesítő mozgalmas látomást ábrázolnak. Azt a látszatot keltve, mintha megnyílna a templom boltozata és láthatóvá válna a mennyei dicsőség: az Atya Fiú és Szentlélek angyalok kíséretében.

A kupola tartóoszlopainak ívháromszögében a négy sarkalatos erény van elhelyezve: okosság (Sapientia), igazságosság (Justitia), mértékletesség (Temperantia), lelki erősség (Fortitucio). A  kupola négy oldalán szentek arcképe található: Szent Péter, Szent Pál, Szent István király ill. az Apostolok fejedelme: Jézus

A jelenlegi főoltár fából készült 1930 körül, késő barokk és klasszicista stílusban, új képpel. Az eredeti kép falra épített volt (1900. évi fotó), ezt bizonyítja a mögötte lévő falfreskó is. Ez az oltárkép a II. világháborúban megsérült,  Kontuly Béla újat festett 1954-ben. Az oltár bal oldalán Szent Péter szobra  található, kezében a mennyország  kulcsával, bal oldalt pedig Szent Pál áll, kezében a halálának módjára utaló karddal. Az oltár csúcsán a szem felhőben és háromszögben az Atyaisten jelképezi, fölötte az egyenlő szárú „görög kereszt” helyezkedik el.

A tabernákulum felső részében található a díszes monstrancia (szentségmutató), alsó részében a cibóriumok, (kelyhek). Az oltáriszentség tárolási helyét örökmécs jelzi.

A szentély falán található még Szűz Mária, Szent József a kis Jézussal és két angyal szoborformája.

A szembemiséző oltár 2015-ben került ide Mátraverebély-Szentkútról. Két szent ereklyéjét, földi maradványait őrzi: Szent Aureusz (Auréliusz) püspök és vértanú. Mainzi püspök volt. Attila hunjai misézés közben ölték meg 451-ben.

Nagy Szent Jusztin filozófus-vértanú a II. század kereszténységében egy egészen új embertípust testesített meg. Személyében olyan emberrel találkozunk, aki becsületesen és kitartóan kereste az igazságot, és fáradozásai közben rátalált a hitre: ezáltal megtalálta önmagát is és egyéniséggé érett, de élete hitbeli ismereteinek továbbadása során teljesedett be. A görög filozófus gondolkodásmódjáról és életstílusáról keresztényként sem mondott le, hanem inkább fölhasználta azt a hit hirdetésében. Az oltáron lévő kereszt talpában Szentföldről származó föld található.

A keresztelőkút nyolcszögű pillérét felújították, rajta a rovátkolt kőtál, benne üvegtál, rajta ötvös munkával díszített fedél. Mellette lourdesi rózsafüzér.

A húsvéti gyertya tartót a XX. sz végén hársfából faragták, felületét bearanyozták.

 

 Katona Pál:

                    Három völgy

 Aranylón kel a nap, méltósággal jön fel,

Fénylő sugarai lomhán terülnek el

Megvilágít mindent: utcát, házat kertet,

Pirosbagi templom tornyán a keresztet

Bejárja a környék hullámos határát,

Átöleli sorban három völgynek száját:
Délről ásítozik Nagyvölgy száraz torka,

Hajagvölgyi kiskút vizét mind felissza

Ám ha jő a vihar, hull a záporeső,

Megtelik garatja, s patakként áll elő

 

Csöndes büszkeséggel érkezik a Galga,

Szétterülő völgye a tájat uralja

Szőlődombok nézik, mezők megbámulják,

Öreg fűzfák között nád kíséri útját

 

Az Egres csörgedez sok száz esztendeje,

Hiába fékezte malmoknak kereke.

A Galga, mint öccsét örömmel fogadja,

Midőn az aranyos vizét neki adja

 

Szépséges e földnek minden barázdája,

Belé vagyon vetve őseink imája

Tudták jó itt élni, mindent megtalálnak,

Görbehátú szántót, folyót, rétet, fákat

Emitt síkság terül, amott domb vagy lejtő,

Nem sajnálta kegyét ide a Teremtő

 

Bag, 2001. december