LAPUNK augusztusi számában szót emeltünk az idegen szavak használata ellen, most mégis címszóként idegen szót használunk: a telefont. A telefon „görög” szó távol + hang összetétele, melynek magyar megfelelője a távbeszélő készülék, -berendezés. Ennek megfelelően a telefonálás: távbeszélés.
      Magyarországon már 1876-ban telefongyárat alapítottak TERTA márkanéven. Puskás Tivadar 1893-ban telefonújságot indít, amely az ő találmánya volt. 1925-ben a Magyar Telefonhírmondó Rt-ként. Működik, amikor már 10.000.előfizetője van.
      Ezen rövid történelmi bevezető ismeretében figyelemre méltó, hogy Bagon már 1909. dec. 15-én felvetődött a községházának telefonhálózatba való bekapcsolása. A javaslatot többen ellenezték és főleg drágállták. A telefon bevezetés újbóli tárgyalására csak négy évvel később pontosan 1913. okt. 9-én került sor. A képviselők ismét elutasították, amely ellen a főjegyző fellebbezéssel élt. A képviselőtestület feltehetően a közgyűlés javaslatára 1914. jan. 26-án ismét tárgyalja a telefon bevezetését. A testület a „távbeszélő állomás” létesítése mellett foglal állást. (A jegyzőkönyvben távbeszélő állomás és nem telefon szerepel.) A tényleges bevezetésről, azonban csak 1923. áprilisában határoznak és 1925. márciusában valósul meg. A távbeszélő bevezetése 8.650.000.- koronába került (infláció), de úgy, hogy a telefon oszlopokat a temetőben lévő akácfákból termelték ki. (A pengőt, mint pénzegységet 1926-ban vezették be. 1 kg színarany = 3.800 pengővel. A korona átváltásánál 1 pengő 12.500 papírkoronával volt egyenértékű.)
      Azóta eltelt több mint hetven év, s a telefonállomások száma ma községünkben a telefonkönyv szerint 12, és tudunk két-három szolgálati telefonról és mellékállomásról. 1925-től hetven év telt el. Környezetünk alapvetően megváltozott, mások az emberek szokásai, megváltozott életformánk, de a távbeszélők száma községünkben alapvetően nem változott. Érthető tehát, ha 1992-ben, amikor felvetődött annak lehetősége, hogy Bagon is a lakosság korlátozás nélkül bevezetheti a telefont, viszonylag alacsony hozzájárulási díj fejében (nyugaton az ingyenes), a lakosság rövid időn belül a hozzájárulási díjat befizette, mellyel a község részvényhez jutott, vagyis tulajdonosa lett a részvénytársaságnak. És itt a lakossági tulajdon a lényeg. A befizetés óta sok tájékoztatót, határidőt hallottunk, de azt már mind megette az idő vasfoga. A legutolsó, kampányfogásnak is jó biztatás (ezt minden polgármester kihasználta) a '94-es önkormányzati választás előtt volt, amikor '94 karácsonyára ígérte a Polgármester úr tájékoztatója a telefon megszólalását a lakásokban. Azóta is várunk!
      Nem hibáztatjuk a Polgármester urat, mert arról Ő ép úgy nem tehet, mint mi, s ha lesz is telefon az sem írható az Ő javára, mert nem sok beleszólása lehet.
      A koncessziós szerződést aláírták. A szerződés megfelelő szankciókat tartalmaz nem teljesítés esetére. A Digitel 2000, Rt. tervei szerint, a gödöllői primer körzetben 1996. aug.-tól kezdődően hat hónapon belül, az igénylők 90 %-át kielégítik. Tehát még a legjobb esetben is egy év. Megnyugtató lehet a lakosság részére, hogy a befizetett hozzájárulás ellenében - ha az összeget az önkormányzat átutalta - a távbeszélő hozzáférési pontot mindenki számára kiépítik. Félő, hogy akkorra a telefonbeszélgetés olyan drága lesz, hogy sokan a lakásba nem vezetik be.
      A két nagy befektető emberei járják a községeket - jelentős hálapénzeket ígérve -, hogy megvásárolják a községek részvényeit. Mind két cég többségi tulajdonhoz akar jutni, s ha az az egyiknek meg esz, felgyorsul a kivitelezés üteme.
      A hozzájárulások befizetésekor a polgárok nem hatalmazták fel az önkormányzatot, hogy tulajdonukat eladja. A polgárok által befizetett hozzájárulás egy meghatározott összeg, de a részvény értéke lehet többszöröse is a befizetett hozzájárulásnak. A polgárok felhatalmazása nélkül, a telefon részvény nem lehet adásvétel tárgya. Ne feledjük: A megkopasztott ludat hiába dobjuk a magasba, hogy repüljön. Biztosak lehetünk, hogy az a földre hull.

Dr. Balázs

BAG NAGYKÖZSÉG önkormányzatának „Településfejlesztési, Építési és Környezetvédelmi Bizottsága” megválasztása óta, tervszerűen végzi feladatát. Az elért eredmények fölöttébb szerények, hiszen a felmérés, adatgyűjtés nélkülözhetetlen, de nem látványos szakasza munkálkodásunknak. A közismert, örökölt adósság törlesztés óvatosságra, gondos gazdálkodásra, a közvagyon megtartására, gyarapítására kötelez.
      Lemaradásunk ránk kényszerített okairól majd az utókor mond véleményt. A mi dolgunk a romlás megakadályozása és a szilárd alapokra való építkezés. Legfőbb forrásunk, őseink hite, munkájuk gyümölcse, akik országot alkottak, hazát teremtettek. A Galga, az Egres, a Nagyvölgy találkozásánál falut telepítettek, amely 1394-óta a bagiaknak - írással is bizonyított - „hovatartozást” ad. Itt születtek, éltek, haltak és bárhová vetette is őket a sors, mindig visszavágytak. Az Istenféltés temploma, a köréje épült házak, a családi tűzhelyek, erdők, mezők, legelők, források, patakok és a bennük kölcsönös megbecsüléssel élő emberek, sajátos lakó közösséget, lakhelyet, helységet alkottak.
      Úgy érezték: otthon vannak. Társulatunk törekvése úgy dolgozni, hogy az emberek jól érezzék magukat itthon. A történelemből ismerjük, volt idő, amikor alig-alig maradtak a faluban (betegségek, járványok, tűzvészek, háborúk, megszállások…). Hála Istennek, újra gyarapodhatunk.
      Ora et labora! A jelmondat, hogy segítsünk magunkon, örökérvényű, követésre méltó útmutatást ad. Imádkozzál és dolgozzál! Segíts magadon az Isten is megsegít! Kevés a pénzünk, sok az adósság. Kevés az erőnk, sok a teher. Vállaltuk. Tennünk kell dolgunkat. Aki csak egy követ is helyére tesz, az egész falu kövesse, becsülje meg.

id. Balázs Gusztáv

... megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet sem magának, semmi címen nem követel, másnak pedig úr voltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért vagy érdeméért. Senki ember fia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz.

Bibó István

NAPJAINKBAN egyre több kisgyermeknél és felnőttnél tapasztalható mozgásbeli, fejlődésbeli, tartásbeli rendellenesség. A felfokozott életmód pedig kevés lehetőséget ad arra, hogy a megfelelő mozgásigényünket is kellően kielégíthessük. Felmerül a kérdés: Miért és hogyan segíthetnénk mindezen?
      A szakemberek egybehangzóan hangoztatják, hogy a legfontosabb a megelőzés (prevenció), vagy pedig a kezelés (rehabilitáció). Egyre több hangsúlyt helyeznek az úszás fontosságára: gyógyító, fejlesztő erejére.
      Bagon, a „tanuszoda” lehetőséget nyújt arra, hogy iskolás gyermekeink az oktatás keretén belül a vízbe juthassanak. A legtöbb gyermek számára nem is okoz gondot az úszás elemeinek megtanulása, amely lehetőséget nyújt az izomzat sokoldalú fejlesztésére.
      Mi van azonban azokkal a gyermekekkel, akiknek fizikai, mozgásbeli, idegrendszeri, figyelmi problémáik miatt ez mégis gondot okoz? Ezeket a gyermekeket megfosztjuk a hagyományos úszásoktatással attól az élménytől, amely a vízben való mozgással és játékkal elérhető lenne számukra.
      Itt szeretném felkérni a pedagógusokat és szülőket arra, hogy figyelmüket fordítsák a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztikára. Ez köznyelven vízben történő, fejlesztő gyógytornát jelent, amely segítséget nyújt mindazok számára akik:

- lúdtalp problémákkal,
- asztmatikus problémákkal,
- mozgás problémákkal,
- idegrendszeri sérülésekkel,
- szüléskor elszenvedett sérülésekkel (agyvérzés, oxigénhiány, egyoldalúság, császármetszés után szerzett problémák, dyslexiás alvászavar) elhúzódó szülés miatti sérüléssel,
- tartás és mellkas deformitásokkal, (gerincferdülés, tyúkmellűség),
- csípőficammal,
- autisztikus problémákkal,
- tanulási, magatartási zavarokkal,
- baleset következtében agysérült és mozgási problémákkal küzdenek.

      Számukra ez a terápia lehetőséget nyújt arra, hogy kellő edzettség elérése után az úszni tudás élményéhez eljussanak, valamint szervezetük, izomzatuk normalizálódhasson. A HRG programmal történő mozgás, majd később úszástanulás, a hagyományostól eltérő módon történik, mert a sérült, problémákkal küzdő gyermekek adottságai, lehetőségei (kezdetben mindenképpen) eltérnek az egészségesebb társaik adottságaitól.
      Azok akik érdeklődnek a terápia és fejlesztés iránt, érdeklődhetnek

Pappné Balázs Katalinnál
Bag, Kinizsi út 7.

1848. oct. l8.

      Kisenyedi mészárlás. Itt Oct.14. óta 400 magyar eltorlaszolva védte magát a románok ellen. Oct. 18-án a szebeni hadparancsnokság küldöttének felszólítására lerakták fegyvereiket, de a következő éjjel a románok megrohanták a védteleneket és közölök 140-et (férfiakat, nőket és gyermekeket) keresett kínzással megöltek.

1848.oct.23.

      A zalatnai mészárlás. A románok Erdélyben oct. 12-től kezdve raboltak, gyújtogattak, s a. védtelen magyarokat iszonyú kegyetlenséggel gyilkolták. Oct. 22-én 10.000-en Zalatnát rohanták meg. Alku szerint 1000 főnyi lakost Gyulafejérvárra kísértek, de oct. 23-án Fenesnél mészárláshoz fogtak. A nőket hajoknál fogva férehurczolták, meggyalázták és agyonverték. 640-900-ra ment a meggyilkoltak száma. Zalatnál a kincstári pénztárból 13.000 aranyat 20.000 ezüst huszast és 6000 frtot bankjegyekben elraboltak és mindent elpusztítottak.

A KERESZTJÁRÁS 9. keresztje, a Petőfi tér és Szentlászlói út sarkán lévő kereszt. Az Egres májusi számában közölt katonai térképről is egyértelműen megállapítható, hogy az úgynevezett „Tóköze” jelentősen nagyobb kiterjedésű volt, a jelenlegi közúttal lehatárolt területtől. Az magában foglalta a Petőfi téri porták nagyobb részét, így az egész Művelődési Ház területét is
      Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy a ma is meglévő, régi közúti hídnál, egy útjelző tábla volt elhelyezve, ezzel a felirattal: „Szentlászló felé” Ugyanis Szentlászló felé itt ágadzott el a földút, nagyon régen ezen az úton közelítették meg a Felső-Galgavölgyéből „Ákosmonostort” és az ott lévő templomot.

      A keresztet Deme Pál állítatta 1888-ban, vagyis az „Újtelep” parcellázása előtt állt - a ma is kitűnő állapotban lévő - kereszt. A kereszt ismereteink szerint a legrégibb bagi kőkereszt, melyen a művészi kivitelű korpusz öntöttvas (lehet, hogy bronz). A kereszt északi oldalán ez a felirat olvasható:

Felállítatott az Úristennek dicsősségére
kínszenvedésének emlékére 1888-ban
A déli oldalán ez a felirat olvasható:
Felállítatta Deme Pál
1888-ban

      A kereszt, jó méter magas dombon állt, mely az üzletház - és általában a Petőfi tér feltöltésével - az úttal szintbe került. Gergely Mihály az új házának felépítésekor kb. egy méterrel közelebb került a kereszthez.
      A keresztet Deme Pál leszármazottjai gondozták, mígnem 1983-ban Katona János és családja (Bag, Sport u. 20.) gondozásába került, aki Istennek tetsző szorgalommal gondozza.

Aug. 1-én 1 mm          
7-én 27 mm
8-án 4 mm
20-án 1 mm
21-én 1 mm
24-én 3 mm
25-én 30 mm
28-án 24 mm
30-án 1 mm
összesen: 92 mm

Szept. 1-én 2 mm           
9-én 14 mm
14-én 3 mm
20-án 5 mm
21-én 11 mm
összesen: 35 mm

       Az Egres augusztusi számában ismertettük a fontosabb bornapokat. Leírási hiba következtében helyesen: Márton napja: nov. 11., ekkor kezdték a hordó összefogásához használt fűzt megújítani.