Egyéb | HBT Bag

Kedves Testvérek! Tisztelt érdeklődők!

A Becses nap korábbi hagyományát követve, amikor is a templom külső-belső bemutatására, építéstörténeti ismertetésére került sor, valamint az orgonát is közelebbről megismerhettük, a mostani alkalommal a templom egyik építészetileg is elkülönülő részét, a templomtornyot és az abban található harangokat szeretnénk egy kicsit közelebbről bemutatni a kedves Testvéreknek. Előadásomhoz a korábban megjelent cikkeket, információkat használtam fel, melyekért köszönetet szeretnék mondani a Helytörténeti Baráti Társulatnak, annak elnökének, id. Balázs Gusztávnak, valamint Katona Pálnak, aki már korábban írt a harangokról. Ezen információkat megpróbáltam kiegészíteni olyan érdekességekkel, amelyek általánosságban mutatják be a harangokat, azok készítését, működtetését és a harangok által közvetített üzenetet.

Templomunk 1772-1774 között épült, barokk stílusban. Az épület 34 méter hosszú, 14 méter széles, tornya 35 m magas.

Bal oldalán kis, egyenes záródású, szalagkeretes ajtón keresztül lehet feljutni a toronyba. Az ajtó fölött kis kerek ablak található, amely a toronyba vezető csigalépcső természetes világítását is biztosítja.A toronyhomlokzat két oldalán egy-egy félkörös felső záródású fülke, szobrai: Szt. János apostol kehellyel és evangélista jelképével a sassal, valamint Szt. András apostol hálóval és az andráskereszttel, ő egyben a templomunk védőszentje is.

A tornyot szemlélve a barokk mozgalmasságából a szép falpárkány, a szegmens és ellipszis ablakív és az eredetiben helyreállított hagymaíves toronysisak vonal mutatkozik.

Az épület tartószerkezetei a megépülés óta nem változtak. A háború előtti állapotáról egy-két fénykép maradt fenn.

–

Tornya 1944-ben megsérült, bomba találatot kapott (a tetőszerkezet felújításakor előkerültek a fa szerkezetbe mélyen beágyazódott repesz darabok is). A lerombolt torony ideiglenes befedése után, Balázs István ácsmester tervei alapján és kivitelezésében 1961-ben újjáépült, majd 2012-ben ismét a II. világháború. előtti hagymaidomú sisakját kapta vissza. Ekkor a toronyóra is felújításra került és a sisak csúcsán lévő Sőregi István bagi kisiparos által készített kereszt arany bevonatot kapott.

A gyóntatószékek mellett meg lehet tekinteni két tablót. Az egyik a templomtoronyról mutat képeket. A fotók mintegy 100 évet ölelnek át, az 1900-as évek elejétől napjainkig, bemutatva a torony változását ezen időszak alatt.

Áttérve a harangokra először is azt a személyes dolgot szeretném elmondani magamról, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyekre csak legyint az ember, hogy ez milyen egyszerű, de utána járva a dolgoknak kiderül, hogy valójában mennyire finom részletekre kell figyelni, hogy pl. a harangok is szépen, pontosan szóljanak, megértsük azok üzenetét.

A keresztény emberek életének, mindennapjainak kezdettől szüntelen kísérője volt a harangszó. Erre utal a gyakori harang felirat: ÉLŐKET HÍVOM, HOLTAKAT SIRATOM, VILLÁMOK EREJÉT MEGTÖRÖM. (vihar ellen harangoznak, mondta sokszor nagymamám gyerekkoromban a vihar közeledtekor)

A harangok története egyidős a templommal. Jelenlegi templomunk első nagy harangja 1772-ben Zsiger Mihály plébánossága idején készült. A rajta lévő latin nyelvű feliratból kiderült még az is, hogy Johannes Kohl öntötte Budapesten. A súlya 411 kg volt.

Az első lélekharangunk keletkezési idejét nem ismerjük, de a XVIII század végén már egészen biztosan létezett, mert a Historia Domus tanúsága szerint az megrepedt, ütője megsérült. Szabó Márk plébános ezért megbízást adott Valzer Ferenc pesti harangöntőnek, aki ennek eleget téve 1882-ben újra öntötte a csengőt.

1894-ben öntötték, a még ma is szolgáló kis- ( vagy mérete alapján középső-) harangot, amelyet szintén Szabó Márk plébános, az öntés évében, fel is szentelt.

Évszázadokon át komoly veszélyt jelentett a harangokra egy-egy háború kitörése, mivel az ágyúkat hasonló összetételű bronzból öntötték, és mivel hadászati szempontból nagy mennyiségű kész nyersanyagként álltak rendelkezésre a harangok, ha úgy fordult a helyzet, rekvirálták az ország legszebb harangjait is. Így történt ez az I. világháborúra készülve, akkor összegyűjtötték az országban a harangokat és beolvasztották azokat.

december 6-án, a hívők nagy bánatára, Bagon is leszerelték a nagyharangot, amit a katonai bizottság, kilónként négy Korona váltságdíj fejében, elvitt. Bár a lélekharangokat is begyűjtötték, ahogy megtörtént ez például Hévízgyörkön is, de a bagi megmenekült, mert helyette az iskola 7 kg-os csengőjét szolgáltatta be az egyház.

Az első világháborút követően 1924-ben pótolták a nagyharangot , melyet a Szentháromság tiszteletére és dicsőségére Fleischman Béla plébános szentelt fel. Ez a harang szintén Valzer Ferenc hírneves harangöntő műhelyében készült.

A II világháborúban, a faluban hosszan tartó frontvonal ideje alatt, 1944 novemberében szétlőtték a templom tornyát. A nagy harang derékban kettétörött, és az estharang is megsérült, de a középső harang épen maradt.

1952-ben a nagyharangot és a lélekharangot újjáöntötték és azokat Dr. Molnár Béla plébános szentelte fel.

A harangok villamosítására az 1970-es évek elején került sor. A legkisebb harang villamos meghajtását azonban, annak kis súlya miatt (éppen csak 42 kg volt) nem lehetett jól gépesíteni, így vált szükségessé nagyobbra cserélése. Kerekharasztra került át ajándékként a 2000-ben épült Szt. László templomba, helyette nagyobb készült, amely most a toronyban található.

A gyóntatószék melletti másik tabló a harangokat mutatja be, hogy ne csak a hangjukat halljuk, hanem lássuk is azt, hogy tényleg milyen szépek a bagi harangok. Ezen megtekinthetők a harangokon található szövegek is, így most ezeket nem szeretném felolvasni. Inkább néhány érdekes információt mondanék el a harangok felszerelésének, működtetésének részleteiről, kulisszatitkairól a bagi nagyharang példáján keresztül.

A kecses alakú, szép hangú harang öntéséhez nagyon kell érteni. A díszítésekkel ékesített harang tehát nemcsak esztétikailag szép bronzöntvény, hanem hangszer is. A bagi templomtoronyban található harangok is ilyen egyedi műalkotások, szép hangú hangszerek.

A több hónapos munka végén jön az izgalmas pillanat: a harang hangjának ellenőrzése. Ha nem szólal meg, vagy hamis hangot ad -össze kell törni a harangot és újraolvasztani, korrekcióra nincs mód, kezdődhet elölről a több hónapos munka.

Ha viszont megfelelően cseng a hangja, következhet a harang felszerelése. Az elkészült, szépen szóló harangot felvontatják a templomtoronyba és ünnepélyesen felszentelik.

A harangok felszerelése:

Felerősítés részei: járom, korona, kar, csapágyazás. A harang mozgatószerkezetét a sisak (járom) és a kar (emelő) alkotja, utóbbihoz csatlakozik a haranghúzó kötél.

A harangok elhelyezésére szolgált az un. harangszék. A történelem során ezeket fából készítették. A 19. században a tűzvészek késztették rá a mérnököket, hogy acélból készítsenek harangtartó állványzatot. Sok helyen előfordul, hogy a harangok a harangszék helyett a falba rögzített I-tartókon nyugszanak. Egy ilyen megoldás található a mi templomtornyunkban is. A bagi templom harangjai kezdetektől fogva a templom tájolásának megfelelően kelet nyugati irányban voltak felfüggesztve, és ezen a II. világháború utáni újjáépítés során sem változtattak elődeink.

A járomhoz az ún. koronával csatlakozik a harang. “Európaszerte füleskoronát” alkalmaznak, ez a történelem során kialakult ősi módszer. A 19. században id. Walser Ferenc harangöntő és Pozdech József lakatos használták először a tárcsás felfüggesztést, amely lehetővé teszi, hogy a harangtest elforgatható legyen, így nem mindig ugyanott üti az ütő harangot. A 20. században a korábbi, füles koronával készült harangokat is átszerelték tárcsás koronásra.

Megszólaltatási módok:

A harangnak alapvetően két féle megszólalási módja lehetséges. Ezek az alábbiak.

Óraütés

Egy külső kalapács (ún. kongató) kondítja meg a harangot. Ez halkabb, kevésbé zengő hangot ad, és 99 %-ban időjelzésre használják.

Harangozás

A harang rendeltetésszerű használata, vagyis a hangképzés a harang középső tengelyében lévő nyelvvel történik. Az ütő (nevezik nyelvnek vagy szívnek is) anyaga kovácsoltvas; fontos tömegének aránya a harangtesthez viszonyítva, mert ha az arányt elvétik, azt a harang hangja sínyli meg. Az ütő elnyújtott körte alakját is tapasztalati képletek, arányszámok alapján alakítják ki. Harangozáskor csapágy segítségével a palást mozdul hintaszerűen előre-hátra, és ütődik neki a nyelvhez.

Harangozási módok:

Felülütős rendszer

A harang egyenes vonalú jármon függ, így a fordulás tengelye a járom magasságában van, ezáltal a harang jobban kileng, a lendülettől a nyelv felrepül a palást legfelső pozíciójáig, így az ütközés és hangképzés a felső pozícióban történik.

Alulütős rendszer

A járom megtört, így a fordulás tengelye a palást magasságában van. A harang kevésbé leng ki, a nyelv visszaesik a palástra, így a nyelv minimális utat tesz meg. A hangképzés az alsó pozícióban történik. Előnye, hogy sokkal könnyebben, kevesebb energiabefektetéssel húzható. Magyarországon az 1860-as években Pozdech József pesti lakatosmester és utódai terjesztették el. A húzáshoz szükséges, kevesebb energiabefektetés miatt a 20. század során szinte valamennyi régi és új harangot ezzel a technológiával látták el. Ma hazánk harangjainak 95%-a alulütősen szólal meg.

Nyelvlekötés

Szinte kizárólag Magyarországon alkalmazott, a villamosítást megkönnyítő megoldás, hogy a nyelveket rugóval lerögzítik, így még kevesebb energiabefektetést igényel a harangszó, a harangozás előkongás nélkül indul és utókongás nélkül áll le anélkül, hogy a húzómű (motor, vagy mágnes) fékezne. A kézi harangozás idejében a jó harangozó ismérve az volt, hogy minél gyorsabban, elő- és utókongások nélkül szólalt meg és hallgatott el a harang, mivel az a tüzet jelző félreverésre emlékeztetett. A mai világban a tüzet nem harangok jelzik, így ez a jeladás elvesztette jelentőségét. Néhány félreverés az elején, vagy a végén kifejezetten élvezetessé, természetessé teszi a harangszót. Ügyelni kell azonban arra is, hogy ne legyen nagyon megfeszítve a nyelv, mert a feszes nyelv megrepesztheti a harangot.

A meghajtás módjai:

Kézi húzás

A harangozás ősi technológiája, amely Magyarországon sok településen megszűnt a harangozói szakmával együtt. Van azonban néhány templom, ahol mindmáig kézzel húzva szólaltatják meg a harangokat.

Motor

Nyugat-Európa szerte elterjedt meghajtási mód. Magyarországon az első harangmotorok sok harangot tönkretettek, ezért sok helyen a húzómágneses technológiára tértek át.

Húzó mágnes

Magyarország leggyakoribb technológiája. A húzómágnesek többsége gyengébben húz, mint a motorok és a harangszó végén nem fékeznek le, de a már ismertetett alulütős rendszerben történő harangozáshoz ez is elegendő mozgatóerőt ad.

Harang vezérlés

A harangozó eredetileg az az ember volt a plébánián, aki a harangozást végezte, vagyis húzta a harangot a megfelelő időben. Persze legtöbbször más feladata is volt a templom körül.

Ma a legtöbb helyen már elektromos harang van, sok helyen olyan harang-órával, amellyel előre be lehet állítani az időpontokat, így nem is kell odamenni a templomhoz. Bagon is egy, a képen látható vezérlő kapcsolja a harangokat. A kódolt vezérlő bütykök segítségével lehet beállítani, hogy mikor ill. melyik harang szóljon.

Látható ezekből is, hogy bizony a harang elkészítése, felszerelése és működtetése nagy gondosságot igényel annak érdekében, hogy a harang hangja szépen szólva hirdesse Isten dicsőségét.

Az előadást követően lehetőség van a templomtorony belsejének és harangok megtekintésére, csak saját felelősségre. A harangokhoz 39 csigalépcső és további 36 fa lépcső vezet fel.