Gondolatok BAG születésnapjának hatszázadik évfordulóján

 BAG TÖRTÉNETE c. könyv szerint, Horváth Lajos műve, a község nevéről – írott források szerint – először 1394 körül történik említés. Ez természetesen nem a falu megalakulásának éve. Falvakat általában nem szokták „megalapítani”. A Galga völgy és Aszód geológiai-társadalmi története sokkal régebbi múltba vezeti be az olvasót. De legyünk szerények, elégedjünk meg a középkorral.

„BAG néprajzi tanulmányok” két kötete Asztalos István szerkesztésében és az aszódi PETŐFI MÚZEUM kiadásában /1988/, tizenhárom szerző tanulmányát tartalmazza. És ahogy Jamrik László egykori tanácselnök írja előszavában a tudomány emberei az „egyszerű Bagiak” segítsége nélkül nem dolgozhattak volna. ÉN legszívesebben ezek teljes névsorát leközölném ebben az írásomban, ahogyan mindegyik tanulmányíró ”adatközlős”-nek név szerint köszönetet mondanék.

Asztalos István – Dr. Brandtner Pál: Iklad, egy magyarországi német falu története egyedülállóan kitűnő munkájában is vannak bagi vonatkozások. Ezek az említett munkák az aszódi Petőfi Múzeum közreműködésével jöhettek létre.

Mindezek a tények a Bagi helytörténeti Múzeum létrehozása után kiáltanak.

Máris ide hallom a Bagi önkormányzat illetékeseinek a véleményét: a község mai helyzetében e gondolat megvalósítása bármilyen szép is, de a lehetetlenséggel határos, elsősorban a költségvetés rovatainak és az építés alatt lévő tornaterem „nagyberuházásának” következtében. És a választások is sokba kerülnek.

A „hogyan lehetséges mégis megvalósítani” – kérdésre válaszom ez: Egyszerűen. Csak akarni kell. A Múzeum nem igényel beruházást. Alapítványi hozzájárulást természetesen. A tatarozás költsége pedig a költségvetési rovatokon elért megtakarításokból, átcsoportosítás, u. n. „kigazdálkodás” útján biztosítható.

Azonnal hozzá lehet kezdeni. A teendőket az alábbiakban sorolom fel:

  1. Bagon rengeteg ház van. Körül kell nézni bennük, számos alkalmas épületet fognak találni. Beszélni kell a tulajdonosokkal: mik a tervei? Hogyan látja ő a ház jövőjét? Ebből a „megkérdezésből” sok érdekes dolog fog kiderülni. Had soroljak fel csak egynéhány példát.
  2. A jelenlegi Művelődési Ház. Hogyan lehetne? Egy raktározási, kiállítási helységet biztosítani Az egykori Szent Jánosi /Kovács féle Turbina Hengermalom. Jelenleg a Turai ÁFÉSZ tulajdona. Ha már eldőlt a „privatizáció”, el kell érni, hogy az építési tervek lehetővé tegyék az alagsorban a földszinten vagy az emeleten egy múzeumi szoba és egy raktár beépítését. Meg lehetne vizsgálni azt is, hogy az üres büfé épület miként volna a célra alkalmassá tehető? Ebben volt egykoron Kovács István festő- és szobrászművész műterme és raktára.
  1. A Katona féle – jelenlegi vendéglőtulajdonosát is meg lehetne kérdezni, nem volna-e kedve ilyen Múzeum üzemeltetésére?
  2. Faslka féle malom és mozi maradványai?
  3. A Pataksoron Drávai Mária egyedül lakja a házát.
  4. A Szent András úton Pálya Teréz egykori háza? Még az Ő szövőszékét is itt lehetne elhelyezni
  5. Az új Tornaterem építése még folyamatban van. Nem lehetne-e ott „raktár-helységet” Múzeumi célra kialakítani?-
  6. Ugyanilyen szempontból a régi „községháza” épületét is számításba kell venni.
  7. Az egykori Neumann Géza féle államosított ház, amely az ÁFÉSZ tulajdona? Ez a régi „postajárat” műemlékszerű épülete.
  8. A Kiskőrös utcában Angyal Sándor egykori háza?
  9. Végül, de nem utolsó sorban a Róm. kat. plébánia melletti ház? Ez a Róm. kat. egyház tulajdona. Az egykori plébános úr Bag néprajza írójának rendelkezésére bocsájtotta az egyházközség naplóját a Histria Domus-t.

Páratlan értékű, temérdek anyag került át ebből a megjelent könyvbe, amivel a plébános úr kifejezte egyetértését, mi több, áldott, isteni hozzájárulását adta Bag művelődéstörténetéhez. A felsorolást itt abbahagyom.

Tudom, hogy nagyon sok olyan ”műemlékszerű” is szóba kerülhetne, amely befogadhatná a Múzeumot, de amelyek csak ilyen „helyszíni szemle” során kerülnek majd napfényre. A néprajz kötetben tíz ilyen háznak fényképe látható, egy a címlapon is szerepel.

Dr. Balázs Józseffel együtt várjuk a „több száz” egykori adatközlő véleményét és javaslatát. Zárom soraimat a már említett jelszavam megismétlésével:

Lesz Múzeum, csak akarni kell!

Dr. Novák Károly sk.

Dr. Novák Károly

A Bagi Helytörténeti Társaság díszelnöke

Budapest,1994, január 30.