A bagi barokk plébániatemplom építés története

 

A bagi barokk plébániatemplom építéstörténete
Sípos Éva
Konzulens: dr. Krähling János
2012.
Előszó …………………………………………………………………………………………………………………. 3
Bevezetés ………………………………………………………………………………………………………….. . 3
Az egyházközség rövid története ……………………………………………………………………………. 5
A barokk rövid ismertetése …………………………………………………………………………………….  6
A templom építéstörténete ……………………………………………………………………………………..  7
A templom mai állapotának leírása és szerkezetének ismertetése …………………………..   15
Befejező gondolatok …………………………………………………………………………………………….  18
Köszönet ……………………………………………………………………………………………………………. 19
Felhasznált levéltári források ………………………………………………………………………………..  20
Előszó
A szülőfalum templomának történetéből eddig csak
részleteket hallottam, édesanyámtól, itt élő rokonoktól, a plébános
atyától és a tanáraimtól is. Mindenki ismert valamilyen anekdotát,
vagy átélt rég történt eseményeket, amelyek nyoma ott volt a
falakon kívül és belül. (A családom anyai ága már öt nemzedék
óta itt él.)
Nemrégiben felújították a templom főhomlokzatát és a
plébánia épületét, ahol a falkutatás során klasszicista festésre is
bukkantak. Mindkét eseménynek bizonyos mértékig résztvevője
is lehettem, nem csak megfigyelője, és ez indított arra, hogy
összefoglaljam a templomról ismert adatokat úgy történetileg,
mint építészetileg.
Bevezetés
A szakirodalom konkrétan a bagi templom építéstörténetével külön szinte sehol nem
foglalkozik, több helyen típustervek említése történik, illetve a szerkezeti típus megváltozását domborítják ki. A barokk egy fellendülő gazdasági helyzetű országban teljesedhetett ki, hiszen a török kiűzése utáni betelepülések a gazdaság megerősödésével a szakrális építészetet is felvirágoztatja. A Török Hódoltság területén csak kevés szakrális épület maradt fenn eredeti állapotában, ezért a felszabadult országrészben tömegesen építettek új templomokat a beköltözöttek számára, ami magával hozta a típustervek kialakulását. A terveket pedig hely szerint adoptálták, illetve a különböző kőműves mesterek, akik más és más területet ismertek, változtatták a maguk szájíze szerint. A korszak kedvelt térlefedése a csehsüveg boltozat, melynek teherhordását a pillérvázas tartószerkezet szolgálja a legjobban.
Legkorábbi forrásaimat a bagi templomról a Váci Püspöki Levéltárban találtam, a
plébániákra vonatkozó Visitationes Canonicae-ban és a Püspöki Hivatal irataiban, ami jórészt a plébánosok által a mindenkori püspöknek írt levelek gyűjteménye. Ezek nagyjából az  mert nem járt még le az elévülési ideje.
1. kép A felújított templom főhomlokzata
Borovszky Samu az egész országra kiterjedő gyűjtése is csak néhány szóval mutatja be a
települést, habár a templom építésének dátuma nem a pontos megjelöléssel szerepel, a
szentelés dátuma pontos, így valószínű, hogy levéltári vagy plébániai forrásra támaszkodott.
A templom és a falu történetében fontos fordulópont volt, amikor a Grassalkovichok
uradalmának részévé váltak 1737-ben. A híres magyar birtokos életét, aki egyházjogászként kezdte pályáját, majd Mária Terézia bizalmasává vált, alkotásait szinte teljes mértékben összefoglalták és rendszerezték. E kutatások keretén belül írt Lábadi Károly azokról a templomépítkezésekről, amelyek Grassalkovich I. Antal óhaja alapján valósultak meg, és ebben a kötetben hivatkozik Korabinszky János Mátyásra, aki 1786-ban a bagi templomot már a falu nevezetességeként írja le.
A falu történetét Horváth Lajos készítette el egészen a kezdetektől, a könyvében több
helyen is ír a templomépületekről. Az alapos kutatás az építészeti vonatkozásokra, ha kis
mértékben is, de kitér. A Dercsényi Dezső által szerkesztett Pest megye műemlékei nyomán jelenti ki, hogy a középkori templom kör alakú volt. Több forrás azonban már nem erősíti meg ezt a feltételezést, és sajnos egy régészeti feltárás sem biztos, hogy eredményre vezetne, mert a középkori templom helyére épültek – a források szerint – a későbbiek.
Az egyházi iratok és könyvek között Varga Lajos egyházmegyei történeti topográfiája az
egyik legrészletesebb gyűjtés, de épp ebből következően – mivel szinte a legnagyobb a váci igazgatás – az sem foglalja magába a tervezésre, a megépítésre, az egyes szerkezeti felújításra és karbantartási munkálatokra vonatkozó információkat.
A falu szerkezetén belül a templom elhelyezkedése nem szokványos, a központban épült
és kis teresedést hoz maga körül létre, azonban az országút felől csak egy pici bekötőútról közelíthető meg. A házak és telkek elrendezése alapján szalagtelkes falu, de már az első katonai felmérésen is létezik a mostani, majdnem két főutcásnak mondható utcaszerkezet.
Ezen is látszik, hogy nem esik a fő közlekedési vonal tengelyébe, hanem attól kicsit délre
eltolva található, ugyanakkor az is, hogy a templom tengelyének szinte folytatásaképpen már akkor is létezett egy utca.
Alaprajzát tekintve kétboltszakaszos hajója és egyboltszakaszos szentélye van, a szentély
belül íves, kívül poligonális záródású, és keskenyebb tér, mint a hajóé. A főhomlokzaton
elhelyezkedő nyugati torony egy nyomott, kisebb szélességű boltszakaszt hoz létre, ezzel
biztosítva, hogy a karzat ne lógjon a hajó boltszakaszaiba. Az eredetileg épített sekrestyéje az északi oldalon csatlakozik a templomhoz, innen nyílik a szószékhez vezető feljáró is. A
nyolcvanas évek végén épült a déli oldalra egy új sekrestye, amit a mai napig is használnak, a régit pedig felújították, és új funkciót is kapott. Fenntartott hellyé vált a kisgyermekes családok részére, hogy a gyermekek hangoskodása és mocorgása ne zavarja a hívek ájtatosságát. A karzatra bő száz évvel ezelőttig a templomon belülről lehetett csak feljutni. A toronyba vezető lépcsőnek tehát egy külső és egy belső térből nyíló ajtaja is volt, és a belső el lett elfalazva a XIX. század végén, azóta a feljárás csak kívülről lehetséges.
Az épület tartószerkezetei a megépülés óta nem változtak, a tornyot a második
világháborúban lebombázták, később újra felépítették, de a falak minden nehéz időszakot
komoly sérülés nélkül túléltek. Háború előtti állapotáról csak egy-két fénykép és a Historia
Domus feljegyezései maradtak fenn. A külső és belső felületképzések természetesen rendszeres karbantartáson estek keresztül és a villamos áram, illetve a fűtés bevezetése sem tűnt el nyomtalanul a homlokzatokon. A főhomlokzat 2012 nyarán megújult, és bár a műemléki szakértők szerették volna, ha az eredeti barokk kori homlokzatszínt kapja, ez nem valósult meg. A felújítási munkálatok jövő tavaszra tervezett folytatásának egy része az oldalsó homlokzatok festése, emellett szeretnének falkutatást is végezni.
A hajó feletti két boltozat téglából készült, ahogyan a falak is, és gyűrűs falazási
technikával. A szentély felett feltehetően fecskefarkas boltozat van, azonban felülről
habarccsal simított a felülete, ami – bár már erősen porlik – elfedi a téglák rajzolatát. Az
alaprajzi méretekből adódóan a szentély és a hajó belmagassága különböző, ebből adódóan a nyeregtető hajlásszöge is. A szentély és a hajó között „diadalív” található, hiszen a nagy szélességű pillérek erre lehetőséget biztosítanak, illetve az említett eltérő magassági különbséget is át kell hidalni.
A falak anyaga égetett tégla és kő, a fedélszék tipikus barokk szerkezet, ami mostani
alakját a hatvanas években nyerte el, a világháború utáni, kissé megkésett felújításkor. A
faszerkezethez anyagot adomány útján kaptak, így nem az építőanyagnak való nyírfából
készültek az új elemek. A háború idején a boltozat is megsérült, azonban ennek hibáját már 1944-ben kijavították. A Historia Domusban ugyan nincs pontosan leírva, hogy hol és
miképpen, de az igen, hogy a hó és az eső beesett rajta. A plébános féltette a híveket, nehogy valakire egy tégla is ráessen, ezért a lyuk helyét lezáratta, ebből valószínűsíthető, hogy a hajó két boltszakaszának egyikén volt a kár, abban az időben ugyanis a szentély rész még el volt rekesztve a katolikus liturgiájú templomokban.
Az egyházközség rövid története
A falu első írásos említése 1394-ből származik, ekkor az Ákos nemzetség birtokát képezi
és Prodavizi Ördög Miklós az ura. A források több formában is említik, a leggyakoribb
megnevezései Baag, Bagh és Bag. Az évszázadok folyamán sokszor cserél gazdát a terület, volt a Báthoryak, Rozgonyiak birtokában is, de utóbbiakkal Bakócz Tamás érsek is küzdött a környék birtoklásáért velük. A török 1544-ben pusztította el a környéket először, aztán a névleges béke során többször is kirabolta a vidéket, de a falu – a szomszédos Hévízgyörkkel együtt – szerencsésen átvészelte ezt az időszakot, ekkor a föld birtokosa Starhemberg Rüdiger volt. Később a kurucmozgalmakban aktívan részt vevő közösség, a szabadságharc lezajlásával, egy igen virágzó és békés időszakot élhetett.
Bagh, magyar falu, Pest-Pilis vármegyében fekszik, a pest-kassai országút mentén, saját
postahivatallal és váltással1 Kerepes és Hatvan között. Ezerötszáz katolikus lakja plébániai templommal és a gödöllői uradalomhoz tartozik2. Hatvan évvel később már kétezerkilencszáz lakosa volt, feltételes vasúti megállóhellyel. A gödöllői uradalom szétesése után, amely alatt a Grassalkovichokhoz, majd az Eszterházyakhoz tartozott, egy belga bankhoz3 került a terület, amitől Schossberger Henrik vásárolta meg. A település az ország három részre szakadása alatt sem néptelenedett el, és anyakönyvei 1700 óta4 megvannak. A katolikus templom 1772 és 1774 között épült, és már 1774 november elsején felszentelték5.
A barokk rövid ismertetése
A barokkot Közép-Európába észak-olasz, como-vidéki építőmesterek hozták, az ő
közvetítésükkel jutott el hozzánk. A királyi Magyarországon két olyan építkezés fémjelzi a
korszak kezdetét, amik szinte egyszerre kezdődtek el. Az egyik az egyházi barokk indulását: a jezsuiták által életre keltett ellenreformáció jelentős épülete, a nagyszombati templom (1629-1637), a másik a világi építészet barokk fellendülését hozó pozsonyi vár (1635-1649) volt.
Feltehetően mindkettőt Giovanni Battista Carlone köréhez tartozó itáliai mesterek
tervezték. A jezsuita templomtípus a római Il Gesú módosított változataként megépült bécsi jezsuita templom kialakítását követi, és az országban kedvelt típussá válik. A templom egyhajós, nincs kupolája, az oldalsó kápolnasor pedig egymástól elválasztott, így a mellékoltárok az átjárók helyére épülő falakra kerülhettek. A hajó tere azonos szélességű
1 Kazinczy Ferenc is említi naplójában, hogy megszállt egy éjszakára a hivatalban, amikor Kufsteinbe szállították, az épület állaga azóta súlyosan leromlott és használaton kívüli. Kf:106.o.
2 Magyarország geographiai szótára, I. kötet, Pest 1851
3 Société belgique du Credit fonciere et industrielle de Bruxelles
4 Ebben az évben szervezték újra a váci egyházmegyét a török hódoltság után, és Bag az egyik első település volt, amely plébánost kapott Újhelyi János személyében. A váczi egyházmegye történeti névtára, hivatkozva Visitatio Canonica 1838 illetve Historia Domus, Bag.
5 Magyarország vármegyéi és városai, szerk. Dr. Borovszky Samu, Budapest, 1910. Ezen a helyen pontatlanok a templom építésére megadott évszámok, helyesen 1773-74 között.
szentélybe torkollik, amely nyújtott téglalap alakú. A tér dominánssá válik a barokkban, s az
önállóságától többé-kevésbé megfosztott tömeg feladata már nem a meghatározás, hanem a megszakítatlan tér sűrűsödési pontjainak jelölése, és ekkor a tömeg már-már felolvad az őt körülvevő tagozatok dinamikus játékában. Ennek megfelelően szerepe is megváltozik, így nem annyira önállóan, hanem inkább az általa elfoglalt térszakasz szimbólumaként létezik.
A magyarországi barokk építkezések a törökök kiűzése után fellendültek a főúri és királyi
építkezések. A Neoaquistica Comissio (Újszerzeményi Bizottság) elnökeként rengeteg
birtokot begyűjtő Grassalkovich I. Antal is sok építkezést irányított és látott el anyagi
háttérrel. Ilyen épület volt például a budai királyi palota vagy a gödöllői, pozsonyi és hatvani
kastélyai. Azonban nem csak világi épületek mellett mecénáskodott, hanem birtokain
összesen harmincnégy templomot építtetett vagy renováltatott. Ezek közé tartozott a bagi
plébániatemplom is, hiszen akkor a gödöllői uradalom szerves részét képezte, amely
lényegében Grassalkovich I. Antal6 központi birtoka volt.
A szentélyhez észak felől csatlakozott az eredeti sekrestye, innen nyílik a szószékhez
vezető lépcsősor. Ma már nem használják a szószéket, és a sekrestye is más funkciót tölt be a templomi életben, helyette a déli oldalon bővítették az épületet 1989-ben egy új sekrestyével.
A torony sisakja a II. világháborúban megsemmisült, a torony súlyosan megsérült. 1963-ig
ideiglenes helyreállítás történt, ezt követően pedig a torony felső párkányát és a sisakot
újjáépítették. A templom műemléki védettségű épület.
A templom építéstörténete
A középkori templom kőből épült, és lanternás7 volt, ezt ábrázolja a Pongrácz György
püspök által 1675-ben rajzoltatott8 egyházmegyei térkép is. A korabeli rajz alapján feltehető, hogy a templom alaprajza köralakú volt9, erre máshol azonban nem találni bizonyítékot, mint azt, hogy a rotunda a XIII. században elterjedt forma volt. A falu központi fekvése arra enged következtetni, hogy a fejlettséghez és a korral való haladáshoz minden adottsága megvolt, és ezáltal a XII-XIII. század folyamán épült plébániatemploma akár kör alaprajzú is lehetett.
A török korban megrongálódott, ám még használható épület, aztán a rácok dúlásának
esett áldozatul, de 1697-ben még felújították, vagyis dúlás a középkori templomot nem tette a6 Azért érdemes kiemelni, hogy az első Grassalkovich központi uradalma, mert fia és unokája az uralkodóhoz közelebb, a pozsonyi kastélyban tartózkodott inkább.7 Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza 36-37.o.8 ACP: 9 Mivel ő maga nem tudta bejárni egyházmegyéjét a török hódoltság miatt, papjaival rajzoltatta meg
annak térképét. 9 HL 1982: 97
földdel egyenlővé. Az épület rotunda jellege azonban ellentmondásba kerül Arányi Lajos
véleményével, aki szerint gótikus elemeket hordoz10 a templom. Végül 1722-ben új
templomot építtetett a közösség, amely öt öl11 hosszú fatemplom volt, és hamarosan, 1731-ben ki is bővítették.
1771 december elsején, advent első vasárnapján Grassalkovich I. Antal agyvérzésben
meghalt, végrendeletében meghagyva, hogy Bagon és Lőrinciben új templom épüljön, aminek megvalósulásáról felesége, Klobusiczky Terézia gondoskodott.
Az 1772-ben történt püspöki látogatás alkalmáról készített jegyzőkönyv nem említi, hogy
az új épületet elkezdték-e már építeni, de azt leírja, hogy a plébánia javításra szorul, tehát az  mindenképpen korábbi épület12. A következő látogatás 1779-ben történt és a templom
szűkszavú leírása mellett a plébániai jövedelmek, illetve az iskola szerepel13.
A templom alapjai kőből, a falazata téglából készült, új és jó állapotú, sekrestyéje az
északi oldalon helyezkedik el. Keletelt szentélyű, 1774-ben Farkas Márton szentelte fel Szent András tiszteletére14, oltára pedig hivatalosan 1784-ben lett örökös privilégiumúvá emelve15.Második oltárát 1781-ben Szűz Mária tiszteletére áldotta meg Visnyovszky József váci esperes. A templom harangjai 1737-ből, 1772-ből és 1883-ból származnak16, a két korábbinak nyoma veszett a második világháború alatt, és csak 2000-ben szenteltek új lélekharangot17.
A tornyot és a templomot 1774-ben zsindellyel fedték le, aminek átlagos élettartama 20-
-30 év körül van, ezért nem meglepő, hogy a toronysisak fedése, ami formájából következően kitett a környezeti hatásoknak, 1807-ben már javításra szorult, de a császárfás teherhordó tartószerkezethez nem nyúltak.
A leírások között sok részt találtam, amely arról számolt be, hogy milyen ítéletidőket
éltek át az emberek és az épületek. Az egyik legkorábbi 1827 augusztusában történt, ekkor olyan nagy és erős vihar volt, ami a templom tetejét és tornyát teljesen megtépázta. A tető középső szakaszán a fedést és a tornyon lévő keresztet is darabokra törte, az északi oldal zsindelyeit pedig leverte. A plébános a kegyurasághoz fordult segítségért és az a sérül részeket újrazsindelyeztette. A templomra ünnepélyes keretek között október 10-én új 10 VL 1997: 36-37 az Archaeologiai Értesítő 1877. II. kötet 6. számára hivatkozva
11 1 öl = 1,896 m vagy 1 pozsonyi öl = 1,9019, tehát nagyjából 9-10 m hosszú épületről van szó.
Chobot I.: 197-199
12 VC VI.
13 VC VII. 2.: 912
14 VC VII. 2.: 912
15 A váci püspökség hivatalos okirata szerint, amelyet 1911-ben Fleischmann Béla bagi plébános másolt le,
és ma is a plébánián található a bekeretezett szöveg.
16 Chobot I.: 197-199
17 HDB: 2000. V. 28.
keresztet emeltek18, amiről nem csak a plébános, hanem a püspöki vizitáció jegyzőkönyve is beszámol19. Utóbbi egy elég részletes leírást ad a templom külső és belső állapotáról.
A templom építése során felhasznált anyagokat megnevezi. Az alapozás kőből, a falazat
égetett téglából, a fedés pedig fazsindelyből készült. Számba veszi a toronyban lévő
harangokat is, amelyekből a középső Szent András tiszteletére lett megáldva. A harangokhoz a toronyba csak kívülről lehet feljutni.
A kapuzat és az ablakok jó állapotban vannak, és a kórusán egy hatregiszteres orgona
található. Három oltára van, a főoltár Szent András tiszteletére, a második a kolozsvári Szent Szűz tiszteletére, a harmadik az Utolsó vacsora emlékezetére van szentelve. Az oltárok előtti keskeny dobogóra falépcsők vezettek fel, feszülettel és gyertyákkal ellátottak20. A templom hajója szélesebb a szentélynél, ezért ahol a két tér csatlakozik egymáshoz, ott a falak ferdék, és vastagságuk indokolatlanul megnőne, ha nem ellensúlyoznák a falfülkés mellékoltárok.
Nem bontják meg túlzottan a templom fő tengelyét, de nem is bújnak el, mint azokban a
barokk kori templomokban, amelyek oldalsó kápolnasorral rendelkeznek.
A falakon a Keresztút képei függnek, melyeket egy bagi hívő adományozott a templom
javára, és 1827-ben áldotta meg az isaszegi plébános. A pillérek közötti térbővületben két,
ráccsal ellátott gyóntatószék található21. A sekrestye jól felszerelt, van benne imazsámoly, sőt, még egy kéztörlővel ellátott mosdó is. Ez utóbbi alatt azonban feltehetően egy tálat kell érteni, amiben mindig volt friss, tiszta víz.
1871-ig nem történik változás, az épület állaga egyre rosszabb lett, abban az évben
Medgyesi József, a plébános csak annyit írt, hogy a tető beázik és emiatt javításra szorul, de hogy ez mikor és hogyan következett be, arról nincsen információ. A következő bejegyzés azonban már Szabó Márktól származik, aki több, építkezésre vonatkozó utalást tesz, amik elődjének keze alatt valósultak meg, így például 1876-ban22 a kopottas mennyezeti freskókat a szentélyben megújították és a főoltár képét is renoválták.
Szabó Márk plébános23 már magyarul folytatta a Historia Domust, és az előtte szolgáló
pap utolsó éveinek összefoglalásával kezdi, amelyben megemlíti, hogy a haranghoz vezető lépcsőt 1882-ben kicserélték, mert már korhadt és szúette volt. Ettől kezdve a templomon öt évig semmilyen beavatkozásról nem számol be, azonban a plébániaépületen jelentős 18 HDB: Egy gödöllői ácsmester fia, név szerint Metelka Gusztáv rögzítette a torony tetejére a keresztet, amelyet nem áldottak meg, mert nincs kitéve a hívek tiszteletére (nem érintik meg, csak látják).
19 LV Liber IX. (1838) 146-147.o.
20 LV Liber IX. (1838) 146-147.o.
21 HDB: Az, hogy a szentély pillérei közt helyezkedik el a gyóntatószék, csak 1971-ben írták le, amikor a hajó hátsó boltszakaszának bővületében készítenek két új gyóntatószéket.
22 HDB: 1876. szept. 22-én Peitler Antal József püspök adományozásából.
23 HDB: 1881-1897 között átalakításokat végez. 1887-ben új feljárót készíttet a karzatra, amit eddig belülről tudtak megközelíteni a hívek és a kántor, innentől kezdve – egészen a mai napig – csak a templom északi homlokzatáról nyíló, toronyba vezető csigalépcsőről lehet.
1889 őszén a gondnok arról tájékoztatta a plébánost, hogy a torony északi oldalán nagy
lyuk van és a tél beállta előtt mindenképpen ki kell javítani, különben nagy károk keletkeznek a szerkezetben, illetve a főhomlokzat állaga is leromlott24. A Korona Uradalmi Igazgatóság, ami a kegyura a bagi plébániának, az első kérelmet elutasította, de a plébános a hibát újra
jelentette. Ezután küldtek ki egy mérnököt25, aki azonnal elintézte, hogy a torony még azon az őszön ki legyen javítva. A mérnök azonban nem csak ezt a hibát javíttatta, hanem a  tetőszerkezeten észrevett hiányokat is.
Négy év elteltével, 1893-ban a templomot kifestette Csohány Antal26 aszódi festő, aki
később az oltár, a keresztelőkút és a szószék festésével is meg lett bízva. A következő évben írt levelében, ami Schuster Konstatin püspöknek szól és 1894 június elsejére datált,
fogalmazza meg, hogy a torony tartószerkezete javításra szorul, mert ha esetleg rádől a
boltozatra, akkor az is beszakadhat. Július 15-én, másfél hónappal később újra megerősíti és kiegészíti, hogy sok a korhadt fa és az egyéb hiba is. Feltehetően ezeket a hiányosságokat már a mérnök is észrevette az előző évben, mégis érdekes, hogy az ősz és a tavasz folyamán megvalósult építkezésekkor ezek a hibák kijavítatlanul maradtak.
Fleischmann Béla 1897-ben neveztetett ki bagi plébánossá, és mindjárt megérkezésekor
arról ad számot, hogy a templom rendezetlen, a plébánia épületei szinte lakhatatlanok. Az
1898 júniusában lezúduló diónyi és tyúktojásnyi nagyságú jégeső elverte a termést és
tönkretett épületeket, a faluban több ház összedőlt, még az országút hídját is széjjelhordta a viharos szél. Azonnali rendelet született a templom rendbehozatalára és a plébániaépületek gyökeres felújítására.
1904 őszén egy új toronyóra lett elhelyezve a tornyon, a toronyóra számlapja fekete volt,
rajta a számok fehérek, és íves párkányok vették körbe, alsó párkánya alatt a torony
homlokzata lizénákkal tagolt volt. Három évvel később pedig a szentély ki lett festve, ám
arról nincs információ, hogy tizenöt év alatt milyen mértékű romlás indokolta ezt meg, hiszen Szabó Márk egyértelműen a belső teret jelöli meg.24 HDB: Ebből a leírásból válik ismertté, hogy a párkány cserépzsindellyel, az attika pedig cinlemezekkel
volt fedve, és a falak kívülről fehérre voltak meszelve.
25 HDB: Szilágyi Gusztáv
26HDB: Csohány, VPL HPI: 1893. dec. 14-én keltezett levélben Csohányi Antal áll, mindkettőt a plébános, Szabó Márk írta saját kezűleg.
A templom térszervezése 1912-ben megváltozott azzal, hogy a főoltár melletti két
mellékoltár újra visszanyerte a funkcióját, és a bal oldalon egy lourdes-i Szűz Mária, a jobb oldalon egy Jézus Szíve oltár lett felszentelve. A hossztengely tehát a hajó szentély előtti
boltszakaszának terét enyhén centrálissá változtatja. Hogy a mellékoltárok mikor vesztették el jelentőségüket, arról sem a Historia Domus, sem már forrás nem ír, mint ahogyan arról sem, hogy hová tűntek az oltárokon elhelyezett szobrok, képek. A templom 1893-ban kapta a lourdes-i Mária szobrot egy hívő adományaként, és attól kezdve mind Szabó Márk, mind Fleischmann Béla tervezte egy Mária oltár állítását, ami végül meg is valósulhatott.
A főoltár festménye mellett két oldalt álló oszlop alapzatára két szobrot is tettek27,
mondván, hogy az oszlopok ne álljanak üresen. A főoltár és a szószék aranyozása és utóbbi festése is megtörtént. Alig húsz év alatt a szószék festése is tönkrement, így az olcsó festés, amit az aszódi festő készített, szinte mindenhol újításra szorult.
Az első világháború kitörésének eseményei a templom sorsába is beleszóltak, 1916-ban
elvitték a harangokat, és két évvel később az orgonasípokat is elrekvirálták. Mindezek
ellenére 1917-ben a templom teljes belső festését megújították, és az ablakokat is kicserélték.
A következő év a belső téralakításra is hatással volt, hiszen Strizs István egy új nagyoltárt
épített a templom részére,és a ráhelyezett kép Nagy Pál bagi festőművész alkotása.
Feltehetően ez az épített faoltár látható a mai napig a templomban, a kép azonban a második világháború során megsemmisült.
A templom homlokzatainak színe még 1923-ban is mindenütt fehér, amikor újrameszelik. A tetőt 1924-ben javítják ki, ekkor lesz újra harangja a falunak, és a karácsonyi szertartásokat már villanyvilágítás mellett tartja a plébános, mert néhány lelkes hívő
bevezette a templomba az áramot. Érdekes, hogy a plébánia
épületébe csak négy évvel később kerül bevezetésre, a harangok
pedig csak 1972 őszén lettek villamosítva.
A technika kezdetlegességei miatt a vezetékeket hamarosan ki
kellett cserélni, mert túl nagy feszültséget vezetett. Az új plébános,
27 HDB: Szent András és Szent Jánost ábrázoló szobrokat.2. kép A megújult fő- és mellékoltárok3. kép A háború előtti főhomlokzat Gulyás Ferenc 1930 márciusában egy cég munkatársai vezetékezték a templomot, immár csővel védve a huzalokat. A szentélybe, ahova addig még nem jutott lámpa, most kettő is került, a hajóba két réz falikart szereltek, a kórus alá, az előtérbe egy mennyezetlámpát, a kórus és a sekrestye is kapott lámpát. Három évvel később már hatvanhat új lámpát kap a templom, amelyből negyven égő a főoltár képét veszi körül.
Az 1930-as év jelentős volt még abból a szempontból is, hogy a boltozatokon a templom
belső teréből látszódó repedéseket felülvizsgálták, és a mérnök a boltozat letiszttását, a
repedések kiékelését és beöntését javasolta megoldásként. Nem sokkal később egy vasrúddal összefogták a templom két oldalsó falát, a hajó közepén lévő heveder vállait összekötve.
A belső burkolófelületeiről nem sok információt találni, de 1930-ban leírja a plébános
atya, hogy a templom fala melletti padozat téglából volt rakva, és mivel régóta használták,
nagyon gödrös volt. A kopott téglákat cementlapokra cserélték az oltár előtti részen és a
padok mellett is. 1933-ban a templom fedésének karbantartása megtörténik, és részleges
újításon esik át, ekkor a megkopott toronyóra számlapjait is újrafestik28. A templom
homlokzatait 1934-ben újrameszelik, és ebben az évben a hajóban függő két üvegcsillárt is alkalmassá teszik a villanyégőkkel való működésre. Csakhamar a lábazatra és az
ablakmélyedések újrafestésére is sor került.
A plébános felháborodásának ad hangot 1935-ben, hogy a gödöllői kegyuraság többszöri
jelzésére sem reagált, miszerint a templom teteje siralmas állapotban van, és réges-rég
felújításra szorulna, az mindesetre igaz, hogy negyven évvel korábban foglalkoztak vele
utoljára. Három évig lappang az ügy, akkor azonban a teljes zsindelyfedést eternitre cserélik, sőt, a korhadt tartószerkezeti elemeket is kicserélik. A torony felépítményét is megerősítik, kívülről újrameszelik és keresztet is lecserélik. A tetőszerkezetet ekkor egészítik ki ereszcsatornával és villámhárítóval.
A templom torony alatti része sokkal nagyobb terheket visel, mint a szentély felőli oldala,
ezért közel százötven év alatt már létrejöhetett akkora süllyedéskülönbség, ami már a víz
bejárat felé folyását engedi. Emiatt panaszkodhat a plébános arra, hogy a főhomlokzat felőli oldal rettentő saras nagy esőzések idején, ezért a területet feltöltötték és téglával leburkolták.
A második világháború vége felé, 1944 karácsonyán a mennyezeti nagy nyílás alatti
területet elkerítik, nehogy a lehulló téglák megsebesítsenek valakit29. A főoltár képe is
sérüléseket szenved, de Nagy Pál, aki eredetileg festette, kijavítja a hibákat. 28 HDB: Haulics Ödön, aszódi festő 29 HDB: Néhány évvel későbbi bejegyzésből derül csak ki, hogy a szentély boltozata szakadt át.
1945-ben Gulyás Ferenc plébános a plébániáról minden bútort elvitet magánlakásokba,
így a plébánia teljesen üresen áll, mire a front a falut eléri. Az orosz katonák az épületben
maradt iratokat összetépik és összetapossák, és a koszt robotmunkásokkal takaríttatják fel, a papírmaradványokat a pincébe lapátoltatják.
A templom tetejének újrafedéséhez szükséges palákat Rákospalotáról hozzák el
önkéntesek, és a tetőszerkezet újraácsolását is önkéntes alapon végezték a bagiak, a
koronauradalom erdejéből kitermelt négy hársfából. Az ablakok csak 1945 decemberében
kapnak újra üveget.
A háború során a torony bombatalálat következtében összeomlott, az újraépítés csak 1947 őszén történik. Szlanka Gyula aszódi építész irányítja a munkálatokat. A torony falazatában megtalálható néhány kőelem a téglák között, ezek azok a kövek, amelyeket a romokból még hasznosítani tudtak.
Nem sokkal később a plébánost elhelyezik, és dr. Molnár Béla kerül a helyére. Röviden
összefoglalja a plébánia épületek és templom állagát, előbbiek a háború miatt még mindig
elég rossz állapotúak, így először azok felújításáról gondoskodik. 1951-ben épült a ma is
látható Jézus Szíve mellékoltár, és egy hordozható Mária oltárt is készíttet, és hamarosan őt is más faluba szólítják.
Jancsó János esperes-plébános beszámolója szerint a templom többszörös belövést kapott a háborúban, és a szentély feletti mennyezet egy része beomlott, amit azóta már kijavítottak.
A új tetőszerkezet anyagát ő már nyírfának írja le, ami jóval kevésbé időtálló, mint a már
említett hárs30. Így teljesen érthető, ha most – 2012-ben – már elkészültek a tetőszerkezet megújítására vonatkozó tervek. 1956-ban a szentély feletti boltszakasz renoválása Pintér András festőművész vezetésével, aki az új oltárképet is festette. Három évvel később a plébános hirtelenül meghal, és Kránitz Imrét helyezik Bagra.
A templom bejáratának még nem volt szélfogója, ez 1959-ben valósul meg. Két évvel azután pedig az addig csonkán álló torony ügyében is határozat születik, ami alapján megmagasíthatják és közel eredeti állapotát visszaállíthatják. A tényleges
munkálatok augusztus végén kezdődtek Balázs István ácsmester irányításával, és novemberben benedikálják is a tornyot a templom búcsújakor.30 Az ellentmondást a mostani faanyagvizsgálatok oldják fel, ami szerint nyírfa a szerkezet anyaga 4. kép Az ötvenes évek csonka tornya.
A következő év, 1963 tavaszán újabb viharkár keletkezett, ezúttal olyan erős vihar volt,
hogy a déli homlokzat párkánya nagyjából tizenöt méteres szakaszon ledőlt, és a tetőszerkezet megcsúszásának veszélyével fenyegetett. Személyi sérülés nem történt, mert a vihar éjszaka volt, de a helyreállítást azonnal meg kellett kezdeni. A tetőszerkezet déli oldalának gerendáit kapcsokkal erősítették meg, hogy amíg a párkányt újrafalazzák, ne csússzon meg.
A templom főbejárata esős időszakban nehezen közelíthető meg, a korábban említett
probléma újra előkerült. Az ajtót és a kaput, ami 1963-ban épült a templom körül húzódó
kerítéssel együtt, összekötő területet a hívek kényelme érdekében lebetonozták. Nyolc évvel később a főbejárat felett lévő ablakba neonfénycsövekből egy keresztet szerelnek, amely este jól bevilágítja a templom előtti kis teret31.
A szentély terének használatában gyökeres változást hozó második vatikáni zsinat32
rendeletének értelmében szembemiséző oltárt és ambót készíttet a plébános Bányai László atya33. Az eddig a szentélyben elhelyezett két gyóntatószék a hajó terébe kerül, ahol a régi, félig nyitott helyett egy újonnan épített, már a hívek számára is zárt terű gyóntatószék lett állítva. A templom fűtése 1974 óta megoldott, akkor olajkályhával fűtötték, mint ahogy a sekrestyét is. A terek tehát átalakultak, nyitottabbá váltak, használatuk családiasabb és kényelmesebb lett.
Több felújítás is aktuálissá vált abban az időben, így a homlokzatokon ma látható lábazat
1975-ben készült el süttői mészkőből, a sekrestye és a kórus feljárata új tölgyfaajtókat kapott.
A szentély a hajó teréhez képest ki van emelve három lépcsőfoknyival, amik addig fából
voltak, ki lettek cserélve szintén mészkőlapokra. A műemléki hatóság azonban sok olyan
változtatást nem engedett valóra válni (csak néhány évvel később), ami az épület használóinak előnyére vált volna, mint például a padok cseréje vagy egy új sekrestye. Előbbi 1979-ben,
utóbbi 1983-ban valósulhatott meg. Bányai László elhelyezése után dr. Fila Lajos vezette
tovább a bagi plébániát, aki 1982-ben a templom megújulásáról gondoskodott. A
toronysisakot lefestették, a tetőszerkezet gerendáit részben kicserélték, és a régi, tönkrement palákat újakkal pótolták, és a munkálatok éppen elkezdődtek, mikor őt is elhelyezték. A sekrestye építését Márton Mihály atya folytatta. Az új sekrestye nem csak korszerűbb és kényelmesebb volt, de létesítettek benne egy kisebb hőközpontot is, ami ellátja a templom fűtését, így az olajkályha kikerülhetett a templom teréből.
31 HDB: 1973-ban a szentélyben is volt – vélhetően ezzel egy időben szerelt – neonkereszt, helye azonban ismeretlen32. 1962-65 között tanácskoztak a katolikus egyház vezetői arról, hogy miként kéne megújulnia. 33 HDB: 1971 őszére valósult meg.
A templom belső terének renoválását 1985-ben kezdték el, és másfél év alatt fejezték be.
A festőrestaurátorok Fésűs Károly és Szendi Miklós voltak, előbbi a szentély boltozatának
festését javította, utóbbi a hajóban lévő freskókét. A munkát hátráltatta, hogy a fűtés tönkrette a festéseket, és minden nap takarítani kellett, volt, hogy misét sem tudtak tartani a templomban. De nem csak a festés újult meg, hanem a szentély tere is, amit Domonkos Jenő tervei alapján készítettek. Kiemelték a szentélyen belül az oltár környezetét, készült egy új ambó és kőburkolatos padozatot.
Külső renoválás azóta csak a főhomlokzatot érintő változásokat hozott, a belsőben a téri
rendszer nem alakult át, de a fűtés korszerűsítése Tóth Ferenc plébános szolgálati ideje alatt megtörtént.
A templom mai állapotának leírása és szerkezetének ismertetése
(a 2012 nyarán történt felújítást már alapul véve)
A templom a falu mai központjától keletre helyezkedik el egy kisebb teresedést
létrehozva maga körül. A falu szerkezete nem tisztán sorolható be a népi építészeti
csoportosításba, két főbb utcája végigfut a település teljes hosszában, amikor a templom épül, ma már a középkori magon kívül nőtt szerkezetű. A templom tengelye a főbejárat után képletesen továbbfut a házak között, ugyanis egy régi, már az első katonai felmérésen is szereplő utca, szinte az épület meghosszabbításának tűnik. Ez akadályozza meg, hogy a főbejárat előtt nagy méretű teresedés kialakulhasson, bár a negyvenes években készült képeken tágas tér élménye látható.
A nyugati homlokzaton a bejárattól két oldalra szimmetrikusan egy-egy félköríves
záródású falfülke található. A jobboldaliban kisméretű, színezett Szent János evangelistát
ábrázoló szobor áll, a baloldali pedig Szent András apostolt a templom védőszentjét jeleníti
meg. A két szobor alatt egy-egy fehér faltükör domborodik ki.
A főhomlokzat középrizalitos, lizénákkal díszített, földszintjét egyenes, toszkán jellegű
párkány, alul egy méter magas kőburkolatos lábazat zárja le. A lizénák kerete minden
homlokzaton fehér keretű, benne napsárga mélyített falitükrök találhatóak. Jelenlegi
színezését nem tudni mikor kapta, azonban a falak színe eredetileg fehér volt.
A homlokzat szélességét a torony kiemelkedő részével két enyhén ívelt oromfal köti
össze, amelynek középső részén kis, kerek ablak látható. A torony így három részre osztható,a legfelső szakasz mind a négy oldalán azonos, félköríves záródású ablak nyílik, az alsón
pedig a főbejárat és felette egy szegmensíves záródású szalagkeretes ablak. A homlokzati
nyílások keretezettek, a főbejárat füles, záróköves keretezésű, a többi nyílás, beleértve a
falfülkéket is, egyenes szalagkerettel rendelkezik. A toronyóra vízszintes homlokzati sávját
körbevevő párkányok ívesek, felette a sisak fedése rézlemez, ami majd az elkövetkezendő
évek alatt fog bepatinázódni, ma még fényesen csillog. A tornyon lévő keresztet is
újraaranyozták, és a fogadó szerkezetét megerősítették.
Az északi homlokzaton két, egyenes záródású, szalagkeretes ajtó van, az egyik a toronyba
és a kórusra, a másik a régi sekrestyébe vezet. A torony ajtaja felett, hasonlóan a
főhomlokzathoz, kicsi, kerek ablak van. A homlokzati falitükrök követik a belső támpillérek
rendszerét, tehát a homlokzatot a boltszakaszok szerint tagolja. A lizénákban egy-egy
szegmensíves záródású ablak van. A déli homlokzatot ugyanígy tagolják az ablakok, azonban
fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szentélyen nyíló ablakok mérete eltérő, az északi
oldalon nagyjából kétharmad magasságú a déli oldalihoz képest.
A keleti homlokzatot egy nyolcszög három oldalából adódó poligonális záródás osztja
fel, mindegyiken lizénák, amelyeken nincsen nyílás. A hajó és a szentély körítő falai három
tégla vastagságúak, vélhetően vegyes falazási technikával épült, ezzel szemben a torony
falazata nagyméretű téglából van rakva, ebből is látszik, hogy két külön építési fázisban
keletkeztek. A torony szerkezetébe például egy korábbi ablak gyámkövét is beépítették.
A belső tér egységes, nem tagolja más, csak a hevederek mélysége. A hajó teréből három
lépcsőfok vezet a szentélybe, onnan az oltár még egy lépcsőnyivel van kiemelve. A hajót és a szentélyt két kosáríves diadalív választja el. A fa felépítményű főoltár a boltozat válláig tart.
A nyugati oldalon egy hajószélességű és torony mélységű karzat található. A karzat mellvédje enyhén kidomborodó, alatta csehsüvegboltozat van a bejárati előtér felé, a kórus nyílását nyomott kosárív zárja le. A mellette lévő boltszakaszban az oldalsó hevederek között vannak a gyóntatószékek, amiket már csak ritkán használnak, helyette a karzat alatti részen a déli oldalon választottak le egy kis teret gyóntatószéknek.
A magas ívű csehsüveg boltozatok féltégla vastagságúak, alsó felületükön barokk stílusú
díszítések, idézetek és mennyezetfreskók vannak. Felületük horpadásokkal teli, ami csak azon szerkezetek sajátossága, amelyek kézből rakva, állványzat és zsaluzat nélkül épültek, vélhetően ez okozza a kivételesen nagy ívmagasságot. A magasabban fekvő záradék ellenére az eresz szintjén építették be a kötőgerendákat, ám ennek következtében a főállások viszonylag messzire kerültek egymástól. A boltozat erőjátékába bevonták a fedélszerkezetet is, a főállásokban a vonóvasak egyik végét rögzítették a faszerkezetbe, a másikat a falba. A boltozatot által létrehozott hajóteret a hevederek tagolják, amik a párkány alatt két, íves félpillérben futnak le a templom padozatáig. A templom tere barokk festésű, a padló mészkőlapokkal burkolt.
Feltehetően kő sávalapra épült a templom, a tartószerkezeteken nem látni olyan repedést,
amely az alap károsodását jelezné. A falak felfutó részei téglából épültek, a boltozatok
szintén. A boltozás felett lévő fedélszerkezet kötőgerendás, dűltszékes páros függesztő
oszloppal, mellszorítóval, torokgerendával kombinált barokk jellegű nyeregtetős34. Hosszanti merevítését alul és felül ötszögletű talp- és fejgerendák, és szélrácsok biztosítják. A templom alaprajzához illeszkedő fedélszerkezetnek ötszög gerendái a magasra rakott csehsüveg boltozatok miatt téglaoszlopokra állított közbenső helyezetekben vannak, és csak a szoknyarész fut ki a párkányokig. A tetőszerkezet egyes helyeken dupla talpszelemenre van állítva, másutt a talpszelemenek hiányoznak. A főállások kiosztása is egyedi, helyenként talán túl nagy távolságra vannak egymástól, illetve beépülnek a boltozatot tartó laposvas rendszertkiváltó gerendákba. A tetőszerkezetben nincsenek taréjszelemenek, amelyek valószínűleg
azért voltak elhagyhatóak az építés idején, mert a héjalás könnyű volt.
A barokk boltozati típusoknak még nem született a szakirodalomban tipologizálása, de
vannak folyamatban lévő kutatások. A templom boltozatát különlegessé teszi az ívek
magassága és bordák elhelyezkedése, illetve annak falazása.
A falazási technika nem szorosan sorolható a közismertek közé, kicsit vegyíti a
fecskefarkas és a gyűrűs falazást. A templom boltozatán a hevederek felett vannak bordák, amik fél tégla magasságban emelkednek ki. A középvonalon, a templom tengelye felett, találkozik a két oldalról elindult falazás, amelyek a boltmező középpontjában ki vannak ékelve merőlegesen elhelyezett elemekkel. A kétboltszakaszos hajó elején és végén nem csak hosszanti bordákkal van megerősítve, hanem keresztbordákkal is. A középső hevedernél a boltozat fel van függesztve, ezzel is segítve a vízszintes terhek hordását a falban.
A szentély boltozata 1947-ben lett kijavítva, ekkor felülről habarccsal lekenték, amely
eltakarja a falazási módszert. Mind a négy oldalán hevederborda veszi körül, és sarkain kis
keresztmetszetű vízszintes gerendák kötik a felmenő falazathoz.
A nyeregtetőn palafedés, a tornyon rézlemez fedés van, de eredetileg az egész épületen
zsindelyfedés volt. A tető felújítása előtt a vízelvezetés nem volt megfelelő, így vizesedtek a falak, aminek nyomait a homlokzati vakolat hámlási rétegei jól mutatják. A hajó és a szentély feletti fedélszerkezet azonos gerincmagasságú, de eltérő szélességű, ebből kifolyólag tehát a dőlésszögük is különböző. A tetősíkon lévő görbeséget korábban paknikkal (alátétfákkal)34 Ez a főállás, mellékállása fiókváltós torokgerendás rendszerű.
egyengették, azonban ez mára már tönkrement. A tetőszerkezetet ért bombatalálat által
okozott lökéshullám következményeként a szarufák lecsúsztak a kötő- és fiókgerendák
csapjairól, azonban a szétcsúszást az is segítette, hogy a szarufák alsó végének rögzítése nem megoldott, nincsen sem sárgerenda, sem fektető deszka.
A barokk toronysisakok tartószerkezeteit többféle módon építették, a leggyakoribb
szerkesztési mód a császárfás toronysisak volt, amely Bagon is megvalósult. Ekkor az egész szerkezet egy függőleges tengelyre, a császárfára épült fel, amely jó esetben egy fából volt, máskor toldották. Kétféle sisakforma terjedt el, az egyszerűbb a gúla alakú, a másik a hagymatagozatos sisak, itt az utóbbi valósult meg. A templom négyszögalaprajzú falazott toronytestében még megvan az eredeti tölgyfa alapkereszt, amelyre a császárfa támaszkodik.
A császárfát, amely toldott, körbeveszik a merevítő szerepű szelemenkeretek, amik vízszintes metszete nyolcszög alakú. A torony szerkezetét, amit a háború után 1961-ben építettek, korszerű kapcsolatokkal alakították ki, nem a hagyományos ácskapcsolatokkal. A toronytest alsó, kettős görbületű szoknyarészét és a felső hagymatagozatos szerkezet deszkázatát íves ramonádok tartják. Ezekre került egy teljes alátétdeszkázat, amire a rézlemez fedést rögzítették.
Befejező gondolatok
A történeti kérdésekre a források alapján rendszerezett és a történetiség, illetve a
szerkezetiség által tagolt részekben adtam választ, oly módon, hogy az egymásra
hivatkozásokat megpróbáltam kideríteni és pontosítani, ahol ellentmondások merültek fel,
vagy csak kiszűrni a lehetséges forrásduplikálást.
A Historia Domusban és a levéltárban olykor különböző adatokkal szerepeltek nevek,
évszámok vagy építőanyagra vonatkozó feljegyzések. Ezek feloldása, ahol csak mód volt rá, sikerült is, azonban például a nevekre vonatkozó különbségeket, mivel ugyanaz a személy írta mindkét változatot, csak egyféleképpen magyarázható, méghozzá azzal, hogy a XIX. században nem volt még kialakulva a nevek helyesírása és egységessége.
A középkori templom alaprajzi formájára vonatkozó kérdéskör pedig olyan irányba vitte
volna el a dolgozatot, ami nem volt az eredetileg kitűzött célok között. A forrásokat és a
szakirodalmat olvasva arra jutottam, hogy egy ember feltételes kijelentésére alapszik az
összes további hivatkozás, így ez nem vehető alapul abban, hogy biztosan kijelenthető legyen az alaprajz eredeti formájára. Mivel a ma álló templom nagy valószínűséggel a középkori falakra épült fel, ezért egy régészeti kutatás tárhatná fel az igazságot.
A boltozat szerkesztése és szerkezete által felvillantott problémakör nem volt
kidolgozható nagysága és összetettsége miatt a jelen dolgozatban. Ebben az irányban érdemes lesz utánajárni a környező települések és hasonló építési perioditásban épült templomoknak, úgy mint Lőrinci, Hatvan és Zsámbok. Mindhárom település szintén a Grassalkovichok gödöllői uradalmának szerves részét alkotja, és Grassalkovich I. Antal építtette.
Köszönet
A dolgozatban megjelölt témának igyekeztem mélyreható vizsgálatát elvégezni, azonban
még mindig sok lehetőség van újabb információ találására. A levéltári kutatásokban nagy
segítségemre voltak az ott dolgozók, akik a latin szövegek fordítását magukra vállalták. A
szerkezeti kérdésekben és a boltozati tipológia, mint vizsgálati téma lehetőségének felvetését Frey György Péternek köszönöm meg. Az idén nyáron történt főhomlokzati felújítás alkalmával sok érdekességet láthattam és tapasztalt emberekkel beszélgethettem, külön köszönet jár Gardi Istvánnak, aki nagy szeretettel fogadott a munkálatok során. Nem utolsó sorban pedig azon lelkes bagi és volt bagi lakosoknak és rokonoknak vagyok hálás, akik nélkül nem jutottam volna ilyen gazdag forrásanyaghoz, különösképpen a volt és jelenlegi plébános atyák – Tóth Ferenc és Karácsondi Mihály – segítségéért.
Forrás- és irodalomjegyzék
Felhasznált levéltári források
Váci Püspöki és Káptalani Levéltár, Vác (VPL)
VC: Visitatio Canonica VII. 1. és VII. 2.
PHI: Püspöki Hivatal iratai, Plébániai iratok, Bag 1724-1962
LV: Libri Visitationum: Liber III. de annis 1715-1717, 1718-1719, 1725-1729
Liber IX. Visitationum Paternarum, de annis 1789, 1810 et 1815
Visitatio Nádasdyana, Visitatio Parochum distr. Gedellőensis,
1841
HDB: Historia Domus ab anno 1777, Bagi római katolikus plébánia iratai, Bag
Irodalomjegyzék
ACP 1980: Acta Cassae Parochorum, Erdélyi, váci és veszprémi egyházmegyék 1733-
1779, szerkesztette: Henszlmann Lilla, Budapest, 1980
LK 1997: A Grassalkovichok kora, szerk.: Lábadi Károly, 1997.
Chobot I: Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára, Pestvidéki Nyomda
Váczon, 1915
HL 1982: Horváth Lajos: Bag története, Bag, 1982
KF: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Osiris Kiadó, Budapest, 2000
MG 1851: Magyarország geographiai szótára, I. kötet, Pest 1851
MVV 1910: Magyarország vármegyéi és városai, szerkesztette: Dr. Borovszky Samu,
Budapest, 1910
PMM 1958: Pest megye műemlékei I., szerkesztette: Dercsényi Dezső, Budapest, 1958
SZGY 2008: Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában 1526-
1686, Vác Város Levéltára, Vác, 2008.
VL 1997: Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, 1997
Képek forrása
Tóth Mihály képei: 11, 11, 13. oldalon
Saját fotók: 3. oldalon