Nagyközségünk

Története

Bag Nagyközség a Gödöllői Dombság Észak – Keleti szélén fekszik, ahol az Egres-völgye és a Nagy-völgy kitárul a Galga völgyébe és az Egres-patak a Galga patak medrébe ömlik. A gazdag régészeti leletek, a területén – évezredekkel előbb – élt emberek településeinek nyomai, arról tanúskodnak, hogy története még sok ismeretlent tartalmaz. A három völgy mind árulkodik hasonló nyomokról. Köszönhető ez a Szolnokról – Vácra illetve Kassáról – Budára és fordítva irányuló kereskedelmi, népvándorlási és egyéb útvonalak kereszteződésének. Így jutottak el a honfoglaló magyarok is, településünkre – feltehetően Ákos nemzetsége – amit az Árpádkori leletek is bizonyítanak.
Bagon, az őskorból, a késő neolit korból (lengyeli kultúra Kr. e. 2100-1800) jelentős leleteket találtak a Nagy-völgyben, a Tatárülésen, a Fő utcán, amelyek hasonlóan más Galga parti lelőhelyek leleteihez, lakott területről árulkodnak. Így joggal feltételezzük, hogy ekkor már Bag is, lakott hely volt.
A rézkor középső szakaszából (bodrogkeresztúri kultúra Kr. e. 2200-2100) és kései szakaszából (péceli kultúra (Kr. e. 2100-1900) is kerültek elő edények.
A bronzkor korai szakaszából (hatvani kultúra Kr. e. 1800-1600) hamvasztásos sírra és edényekre bukkantak, a középső szakaszából (Kr. e. 1700-1300) urnatemetőt találtak a vasút nyomvonala mentén. A késői szakaszból (Kr. e. 1300-1200) a halomsíros kultúra leletei kerültek elő több helyszínről: edénytöredékek, bronz használati tárgyak, díszek.
A vaskor (Kr. e. 700- időszámításunk kezdetéig) korai szakaszából is tártak fel edénytöredékeket, ill. a kelta nép által használt, időszámítás környéki kemencét. Szkíta, szarmata (sírok a I. századból), császárkori (kvád), és avar kori leletek kerültek elő.
A Kr. u. III.-IV. századbeli (települési, temetői), a népvándorlás kori – hasonlóan a Tatárülésen és a jelenleg nem pontosan ismert helyszínű “Betu pori” néven jelölt földvárak – régészeti leleteinek feltárása még várat magára.
A középkorból (IX.-X. század), már feltehetően a honfoglaló magyarok nyomaiként, edénytöredékre és orsógombra leltek. A Diósberki-dűlőben Árpádkori temetőt fedeztek fel. Szomszédságában hajdan lévő Liget, ill. Oroszló falu emlékanyaga került elő.
Nagyközségünk nevének első írásos említése egy 1394-es oklevélből ismert. Eredete tisztázatlan. Honlapunkon is volt már szó eredete meghatározásának feltevéseiről. A legújabb kutatások alapján vélelmezhető, hogy eredete visszavezethető a honfoglaló magyar törzsekhez csatlakozó, vagy az államalapítás első évszázadaiban betelepült, Szent István intelmei szellemében befogadott és gyámolított vendégektől és jövevényektől: a besenyőktől eredeztethető. Bag szó – besenyő, török, perzsa, örmény nyelvben ismert – jelentése: kert.

Történetecskék

Dokumentumok

Gondolatok BAG születésnapjának hatszázadik évfordulóján

Gondolat-ébresztés a bagi templom látogatása közben

A bagi barokk plébániatemplom építés története

Élő kövek